Bevezetés: A pajzsmirigyműtétek egyik legsúlyosabb lehetséges szövődménye a nervus (n.) laryngeus recurrens átmeneti vagy tartós funkciókárosodása. Az idegsérülés kialakulását a szakirodalom szerint több demográfiai, műtéti és patológiai tényező befolyásolhatja. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja saját beteganyagunkban a pajzsmirigyműtétet követő átmeneti és tartós hangszalagbénulás gyakoriságának meghatározása, valamint a kialakulásával összefüggésbe hozható preoperatív prognosztikai tényezők azonosítása volt. Módszer: A 2022. január 1. és 2024. március 31. között pajzsmirigyműtéten átesett betegek adatait elemeztük retrospektíven. Vizsgáltuk a demográfiai jellemzőket, a műtéti indikációt, a beavatkozás típusát és kiterjedését, a posztoperatív szövettani eredményeket. Fisher-féle egzakt teszttel és többváltozós regressziós analízissel elemeztük, hogy a 65 éves vagy idősebb életkor, a malignus indikáció és a teljes pajzsmirigy-eltávolítás prognosztikai jelentőséggel bír-e a n. laryngeus recurrens posztoperatív funkciózavara szempontjából. Eredmények: A vizsgált időszakban 153 betegen (125 nő, 30 férfi; átlagéletkor: 53,7 év) összesen 155 műtétet végeztünk ("nerve at risk" [veszélyeztetett ideg]: 227). Ezek közül 143 primer műtét, 11 komplettáló thyreoidectomia és 1 reoperáció volt; 83 esetben lobectomia, 72 esetben teljes pajzsmirigy-eltávolítás történt. A műtéti indikáció 123 esetben benignus (a The Bethesda System for Reporting Thyroid Cytopathology [2023] alapján II-IV. kategória, gyógyszerrezisztens hyperthyreosis, kompressziós tünetek), 32 esetben malignus (V-VI. kategória, ellenoldali malignitás, hideg göb) volt. A szövettani vizsgálat 128 benignus és 27 malignus elváltozást igazolt. Közvetlen posztoperatív gégemozgászavar 18 esetben fordult elő ("nerve at risk": 19; 8,4%). 4 beteg nem jelent meg kontrollon ("lost to follow-up"), így 11 eset átmeneti (5,0% 220 "nerve at risk"-ből), 3 eset (1,4% 220 "nerve at risk"-ből) tartós bénulásnak bizonyult. A statisztikai elemzés egyik vizsgált tényezőt sem igazolta független prediktorként. Következtetés: A posztoperatív gégebénulás előfordulása a nemzetközi adatokkal összhangban alakult, ugyanakkor a vizsgált potenciális kockázati tényezők egyikének sem sikerült prognosztikai jelentőségét igazolnunk, így személyre szabott kockázatbecslésünk továbbra is elsősorban az irodalmi adatokra támaszkodik.  Kulcsszavak: kockázatbecslés, nervus laryngeus recurrens sérülés, pajzsmirigyműtét, rizikófaktorok