Bevezetés: A temporomandibularis diszfunkciók a krónikus orofacialis fájdalom gyakori okai, amelyek diagnosztikája nagyrészt szubjektív tüneteken - például fájdalmon és annak oldaliságán - alapul. A rágóizmok ultrahangvizsgálata eddig elsősorban morfológiai paraméterekre - például az izomvastagság mérésére - fókuszált, amelyek hasznos információt nyújtanak, önmagukban azonban nem minden esetben tükrözik teljes mértékben az izomszövet funkcionális és szerkezeti állapotát. Az echointenzitás kvantitatív meghatározása lehetőséget nyújthat egy objektív, reprodukálható mérőszám bevezetésére, amely alkalmas lehet a strukturális eltérések objektív jellemzésére és a klinikai állapot nyomon követésére. Célkitűzés: A jelen pilotvizsgálat célja a masseter izom echointenzitásának kvantitatív ultrahangvizsgálati elemzése temporomandibularis diszfunkcióban szenvedő fiatal felnőttek körében, különös tekintettel az objektív mérhetőségre és a kétoldali különbségek vizsgálatára. Módszer: Pilotvizsgálatunkba 10 fiatal felnőttet (5 temporomandibularis diszfunkcióval diagnosztizált, 5 kontroll) vontunk be. A temporomandibularis diszfunkció diagnózisának megállapítása a rendellenességek diagnosztikai kritériumai (DC/TMD) alapján történt. A masseter izom bilaterális ultrahangvizsgálata során az echointenzitást standardizált módon, ImageJ szoftver segítségével határoztuk meg. Eredmények: A temporomandibularis diszfunkciós csoport teljes echointenzitása szignifikánsan nagyobb volt a kontrollcsoporthoz képest (65,64 +- 9,87 vs. 50,39 +- 5,68; p = 0,022). Kétoldali szignifikáns különbség nem volt kimutatható. Megbeszélés: Eredményeink arra utalnak, hogy a masseter izom echointenzitása érzékeny lehet az izomszövet szerkezeti változásainak kimutatására temporomandibularis diszfunkcióban. A kétoldali különbség hiánya arra enged következtetni, hogy az izomadaptáció nem feltétlenül korlátozódik a klinikailag domináns oldalra. Következtetés: A masseter izom echointenzitásának kvantitatív ultrahangvizsgálata ígéretes, noninvazív módszer lehet a temporomandibularis diszfunkció objektív jellemzésére. Az echointenzitás mint kvantitatív paraméter hozzájárulhat a diagnosztika objektivizálásához, valamint lehetőséget nyújthat a betegség lefolyásának és a terápiás válasznak a követésére.  Kulcsszavak: temporomandibularis diszfunkció, masseter izom, echointenzitás, ultrahangvizsgálat, izomminőség