A gyermekkori szájüregi egészség kiemelt népegészségügyi jelentőséggel bír, amelyet biológiai, viselkedési és társa dalmi tényezők egyaránt befolyásolnak. A fogászati megbetegedések, különösen a fogszuvasodás és a fogínygyulladás, valamint a fogágybetegségek világszerte a leggyakoribb krónikus betegségek közé tartoznak, és kialakulásuk szoros összefüggést mutat az életmóddal, az egészségműveltséggel, a szocioökonómiai háttérrel, valamint a prevenciós el látásokhoz való hozzáféréssel. A jelen elméleti összefoglaló célja a fogászati szociológia szemléletének bemutatása, valamint annak hangsúlyozása, hogy a társadalmi és viselkedési tényezők figyelembevétele alapvető szerepet játszik a gyermekkori orális egészséget fejlesztő programok tervezésében és értékelésében. A hazai és a nemzetközi szakiroda lom áttekintése alapján a tanulmány rámutat arra, hogy a korai életkorban megvalósított egyéni és közösségi szintű prevenciós beavatkozások jelentősen hozzájárulhatnak a szájüregi megbetegedések előfordulásának csökkentéséhez, valamint az egészségügyi egyenlőtlenségek mérsékléséhez. Kiemelt jelentősége van a multidiszciplináris együttműkö désnek, a folyamatos monitorozásnak és az egyénre szabott prevenciós stratégiáknak, amelyek elősegítik a tartós egészségmagatartás kialakulását. A gyermekkorban kialakított szájhigiénés szokások hosszú távon meghatározzák az egészségügyi rendszerrel való együttműködést, valamint a későbbi életminőséget és általános egészségi állapotot.  Kulcsszavak: egészségfejlesztés, gyermekfogászat, prevenció, jóllét, fogászati szociológia