Célkitűzés: A Guillain-Barré-szindrómában (GBS) szenvedő gyermekek klinikai, laboratóriumi és elektrofiziológiai adatainak elemzése, prognosztikai faktorok vizsgálata. Betegek és módszerek: Retrospektív kutatás 25 év alatt gyűjtött 40 beteg adatainak feldolgozásával. A statisztikai elemzéshez IBM SPSS 26 programot használtunk, p<0,05 szignifikanciaszint mellett. Eredmények: A sejt-fehérje disszociáció a 0-3. napon 64%-ban volt kimutatható, hiánya nem zárja ki a GBS-t. Az elektrofiziológiai vizsgálat az elsődleges diagnosztikus modalitás, már a 2. napon kimutatta a demielinizációt, az 5. napon pedig az axonalis károsodást. A liquor fehérje és a n. peroneus distalis latencia (DL) között szignifikáns pozitív kapcsolat van. Statisztikailag szignifikáns kapcsolat mutatható még ki a thrombocyta/lymphocyta arány (PRL) és a legrosszabb motoros pontszám között. Következtetések: Az elektrofiziológiai vizsgálatok lehetővé teszik a korai diagnózist. A PLR alkalmas a prognózis becslésére. A peroneus motoros ideg érzékenyebb lehet a korai demielinizáció kimutatására, mint más idegek. Kulcsszavak: Guillain-Barré-szindróma, diagnózis, prognózis, klinikai tünetek, PLR