Bevezetés: Annak ellenére, hogy a magyar iskola-egészségügyi ellátás 140 éves múltra tekint vissza, mindeddig nem készült átfogó tanulmány, amely a történeti fejlődést és annak hatását elemezve vizsgálta volna a rendszer kialakulásának folyamatát, különösen a védőnői szerep intézményesülését az oktatási intézményekben, valamint az iskolaorvos és a védőnő közötti együttműködés fejlődését. Célkitűzés: Az 1) iskola-egészségügyi szolgáltatás, az iskolaorvosok feladatainak történeti fejlődésének feltárása, 2) a védőnők iskola-egészségügyi ellátásba való bekapcsolódásának és szerepének elemzése, 3) az együttműködő szakemberek (orvos, védőnő, valamint a napjainkban jelen lévő szakemberek) szerepének vizsgálata, 4) a jelenkori működést meghatározó kihívások feltárása. Módszer: Szakirodalmi kutatómunkával tanulmányoztuk a témához kapcsolódó jogszabályokat, szakmai szabályozókat, szakirodalmi közleményeket, rendszerező, elemző munkát végeztünk. Eredmények: Az iskolaorvosok feladatköre az ellenőrző és járványügyi tevékenységektől a megelőző, gondozó és egészségfejlesztő feladatok felé mozdult. Az iskola-egészségügyi ellátás kialakulása Fodor József nevéhez fűződik, aki a közegészségügyi szemlélet meghonosításával megalapozta az iskoláskorú gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét. A védőnők fokozatosan, jogszabályi keretek között kapcsolódtak be az ellátásba, és szerepük egyre hangsúlyosabbá vált a prevenció, a gondozás és az egészségnevelés területén. Megbeszélés: A védőnő kezdetben az orvos munkáját támogató szakemberként jelent meg. Napjainkban ez az együttműködés kiterjed a védőnő valamennyi szakmai tevékenységi területére, és alapvető szerepet játszik az iskola-egészségügyi ellátás hatékony működésében. Következtetés: Az iskolaorvos és a védőnő közötti együttműködés a magyar iskola-egészségügy egyik meghatározó pillére, és kulcsfontosságú a gyermekek egészségmegőrzésében, prevenciójában és egészségfejlesztésében.  Kulcsszavak: iskola-egészségügy, történeti fejlődés, iskolaorvos, iskolavédőnő, együttműködés