A primer (hyper)aldosteronismus (PA) kérdésköre sok ellentmondással terhelt, a beazonosítására tett kísérletek fontosak, de méltatlanul ritkán történnek meg. Az utóbbi időben bevezetett, gyakorlati haszonnal is járó hisztológiai módszer újabb aspektusát jelzi a spektrumbetegség jellegnek, és egy forradalmi tanulmány is megjelent a PA funkcionális (izotópos) képalkotásával kapcsolatban. Trend lett a kivizsgálás egyszerűsítése, elsősorban a szedett gyógyszerek melletti szűrés elfogadása. A szerző kísérletet tesz az ellátási algoritmusok közös nevezőre hozására és egy lehető legegyszerűbb, de legitim megközelítés megfogalmazására.  Kulcsszavak: primer aldosteronismus, renin, aldoszteron, szűrés