A prosztatarák a férfiak leggyakoribb rosszindulatú daganata, és az előfordulás gyakorisága az életkor előrehaladtával növekszik. A betegség ellátási palettája széles (például "wait and watch", definitív sugárterápia, robotsebészet stb.), amelynek köszönhetően a legtöbb esetben a betegség gyógyítható vagy eredményesen kezelhető. Hangsúlyozandó azonban, hogy a kezelés multidiszciplináris alapokon nyugszik, vagyis a társszakmák összehangolt munkája révén érhető el a legmagasabb szintű betegellátás. A kezelést és a kimenetelt a szövettani észleletek jelentősen befolyásolják, ezért kiemelkedően fontos, hogy a patológusok tisztában legyenek az aktuális feldolgozási és leletezési protokollokkal, a kiegészítő vizsgálatok lehetőségével és azok jelentőségével. A prosztatarákok ellátásával kapcsolatos új, hazai irányelv tartalmaz egy fejezetet a patológus szerepéről és feladatairól. Ebben a közleményben ezeket foglaljuk össze azzal a céllal, hogy a patológusok tudását frissítsük, valamint bemutassuk a szövettani feldolgozás komplexitását a klinikus kollégáknak.  Kulcsszavak: prosztatarák, adenokarcinóma, patológia, leletezés