A jelen összefoglaló célja a spasticitassal kapcsolatos tudatosság növelése az alapellátásban és a járóbeteg-szakrendeléseken, ugyanis ennek révén koordinált segítséget nyújthatunk az érintetteknek. Mivel a spasticitas patomechanizmusa nem minden részletében tisztázott, és ráadásul különböző szintű bizonyítékokkal igazolt kezelési módok közül kellene kiválasztani a megfelelőt, ezért ez a választás kihívás elé állíthatja nemcsak a háziorvosokat, hanem a neurológus és rehabilitációs szakorvosokat is. A poststroke spasticitasra (PSS) érdemes úgy tekinteni, mint egy krónikus betegségre, amely folyamatos követést, gondozást igényel. A PSS terápiás elvei folyamatosan módosultak az elmúlt évtizedben. A komplex ellátás egymásra épülő elemekből áll, amelyek alkalmazásával jobb életminőség érhető el. Ezen elemek Magyar országon is rendelkezésre állnak, azonban lényegesen szervezettebb, tudatosabb ellátásra volna szükség. Az alapellátás dolgozói (orvos, asszisztens, gyógytornász, gondozók, ápolók) fontos szerepet játszanak egyfelől magának a spasticitasnak és a testi funkciókra gyakorolt negatív hatásának a felismerésében, másfelől a spasticitast fo kozó és többségében kezelhető okok feltárásában és kezelésében. A problémát okozó spasticitas kezelésében számos opció háziorvosi kompetencia lehetne, de a jelen finanszírozási rendszerben a szerepüket inkább a felismerésben és a megfelelő betegút kiválasztásában kellene meghatározni. A spasticitas nagyon gyakori következménye számos, a központi idegrendszert érintő betegségnek, közöttük a magas prevalenciájú stroke-nak. Ezért indokolt, hogy minél szélesebb egészségügyi szakmai csoport legyen képes a spasticitast felismerni, kezelni, szükség szerint centrumba irányítani, ahol nagyobb tapasztalat és szélesebb terápiás spektrum áll rendelkezésre. Igény mutatkozik a centrumok számának és kompetenciájának növelésére is, ami rendszeres képzést tenne szükségessé.  Kulcsszavak: spasticitas, komplex kezelés, rehabilitáció