A kiégés tünetei és lehetséges magyarázatai a szentesi Sürgősségi Betegellátó Osztály dolgozói körében / Kórizs Tímea [et al.]
Bibliogr.: p. 438. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2026.33483
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2026. 167. évf. 11. sz., p. 430-438. : ill.
Bevezetés: A kiégés mint egyre fokozódó jelenség nem csak az egészségügyi dolgozók körében, hanem társadalmilag is, több tényező kölcsönhatásának következménye. Az egyéni tényezők mellett számos környezeti tényező állhat a hátterében. Célkitűzés: Kutatásunk célja a Szegedi Tudományegyetem Szentesi Multidiszciplináris Centrum Sürgősségi Betegellátó Osztályon dolgozók kiégésének felmérése a járvány krízise után három évvel. Olyan összefüggések feltárására törekszünk, amelyek segítik a még hatékonyabb kiégésprevenciós és -intervenciós eljárásokat. Módszer: A vizsgálatkor a Maslach-féle Kiégés Kérdőívet, a Caldwell-féle Társas Támogatás Kérdőívet, valamint Oláh Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőívét használtuk. A szentesi Sürgősségi Betegellátó Osztályon dolgozók 41%-a (38 fő) vett részt a vizsgálatban, amely arány hasonló a korábbi kiégésvizsgálatokéhoz. Eredmények: Statisztikai eredményeink kimutatják, hogy a szentesi vizsgálatban részt vevők 97,1%-ánál jelentkezik kiégés a COVID-19 után három évvel. A kitöltők 68,4%-ánál az érzelmi kimerültség, 55,2%-ánál a deperszonalizáció, míg 23,6%-ánál a teljesítménycsökkenés területén fejti ki hatását erőteljesen a kiégés. A kitöltők 65,3%-ánál egyszerre több terület is érintett. Szignifikáns összefüggések mutathatók ki a kiégés mértéke és a pszichológiai immunrendszer, valamint a megélt társas támasz erőssége között. Megbeszélés: A magas kiégési mutatók lehetséges magyarázatai közt szerepel a járványhelyzet idején megjelenő fokozott érzelmi és kognitív megterhelődés mellett az elhúzódó krízisállapot is, illetve az intézményi átszervezés, társadalmi és világesemények. Protektív tényezőként jelenik meg a kiégéssel való megküzdéskor a társas támogatottság és a pszichológiai immunrendszer. Következtetés: Az egészségügyi dolgozóknál aktuálisan fennálló erőteljes érzelmi és kognitív kimerültség hátterében állhat a járványhelyzet okozta krízis célzott feldolgozásának hiánya, valamint az intézményi változások, a növekvő betegforgalom, a szakemberhiány mint környezeti tényezők a kiégés tüneteinek erősödésekor, amelyek további vizsgálata szükséges. A krízis feldolgozását, a kiégés csökkentését segítené pszichológus állandó jelenléte az osztályon, célzott, tematikus tréningek, illetve a csapatépítésre helyezett nagyobb hangsúly. Kulcsszavak: kiégésszindróma, krízisintervenció, egészségügyi dolgozók, megélt társas támasz