Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=169591
MOB:2026/1
Szerzők:Némethné Boldizsár Erzsébet; Schlett Péter; Németh Balázs; Csonti Róbert; Schmidt Péter
Tárgyszavak:GYERMEK; BALESETEK; ELSŐSEGÉLY; SZÜLŐK; OKTATÁS
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2026. 167. évf. 7. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Szülők elsősegély-ismeretei és -oktatási elvárásai egy Győr-Moson-Sopron vármegyei kutatás tükrében : ajánlások egy strukturált, gyakorlatorientált prevenciós programhoz / Némethné Boldizsár Erzsébet [et al.]
  Bibliogr.: p. 272-273. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2026.33467
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2026. 167. évf. 7. sz., p. 265-273. : ill.


Bevezetés: A gyermekbalesetek világszerte, így Magyarországon is a vezető halálokok közé tartoznak. A laikusok által nyújtott elsősegély minősége alapvetően befolyásolja a túlélési esélyeket. Célkitűzés: A szülők elsősegélynyújtási ismereteinek feltérképezése, valamint annak vizsgálata, hogy mekkora igény mutatkozik további gyakorlati tudás megszerzésére, és kit tekintenek az ilyen jellegű ismeretek legmegbízhatóbb forrásának. Módszer: Kvantitatív, Győr-Moson-Sopron vármegyében végzett kutatásunk során saját szerkesztésű, online, anonim kérdőívet használtunk (n = 545), leíró statisztikai elemzéseket végeztünk. Az összefüggések vizsgálatát khi-négyzetpróba és bináris logisztikus regresszió segítségével végeztük (p<0,05). Eredmények: A szülők többsége (94,3%) rendelkezik alapvető, elsősorban elméleti elsősegélynyújtási ismeretekkel, ezek azonban részben hiányosak vagy elavultak. A legnagyobb a tudáshiány az újraélesztés gyakorlati kivitelezésében és a légúti idegentest-eltávolításban. A válaszadók többsége (93,4%) mentőtiszttől (84,9%); védőnőtől (60%); diplomás ápolótól (57,6%) és orvostól (56,4%) szívesen tanulna. Az összefüggés-vizsgálatok alapján az éles helyzetben szerzett elsősegélynyújtási tapasztalat szignifikánsan összefüggött az önbevalláson alapuló beavatkozási bátorsággal (p = 0,012), valamint a saját elsősegélynyújtó képesség kedvezőbb megítélésével (p<0,001). A bináris logisztikus regresszió eredményei szerint a hivatalos, vizsgával záruló elsősegélynyújtói végzettség önálló prediktora volt az éles helyzetben végzett elsősegélynyújtásnak, míg a végzettséggel nem rendelkezők esetében az esély mintegy a felére csökkent (OR = 0,516; p = 0,001; 95% CI: 0,345-0,774). Következtetés: A szülők tudásának pontosítása, gyakorlatai képzés gyakorlati szakemberektől a jövőbeli feladat. Az eredmények alapján a hivatalos elsősegélynyújtói képzés és a gyakorlati tapasztalat egyaránt meghatározó szerepet játszik az éles helyzetben történő beavatkozási hajlandóság és az önbizalom alakulásában. Mindez alátámasztja a strukturált, gyakorlatorientált elsősegély-oktatás szükségességét a szülők körében.  Kulcsszavak: balesetek, gyermek, elsősegélynyújtás, orvosok, prevenció