A modern orvostudomány fejlődése ellenére a klasszikus laboratóriumi paraméterek továbbra is a klinikai döntéshozatal fő pillérei. A közlemény négy, rutinszerűen mért analitra fókuszál: szérum-kreatininszint, májtranszamináz-aktivitások, albuminszint. Ezek 2024-ben a magyarországi laboratóriumi meghatározások több mint 15%-át tették ki. A szérum-kreatininszint mérését a laboratóriumok kétféle módszerrel mérik: Jaffé- vagy enzimatikus módszerrel. Bár mindkettő alkalmas a glomerulusfiltrációs ráta (GFR) becslésére, az eredmények 5-14%-kal eltérhetnek egymástól. A szakmai állásfoglalás szerint mindkét módszer használható, de a leleten jelölni kell az alkalmazott technikát. A transzamináz-aktivitások (GOT/AST, GPT/ALT) meghatározásakor kritikus a piridoxál-foszfát (B6-vitamin) jelenléte a reagensben. Ennek hiányában a mért értékek 15-30%-kal alacsonyabbak lehetnek. Ez téves diagnózishoz vezethet, különösen a májfibrosis becslésére szolgáló FIB4-pontszám számításakor. Ezért piridoxál-foszfátot tartalmazó reagensek alkalmazása javasolt a transzamináz-aktivitások mérésére. Az albumin mérésére a brómkrezolzöld helyett brómkrezolvörös reagens használata javasolt, mivel az előbbi májbetegségben és veseelégtelenségben pontatlan eredményeket ad. A módszerváltásokat a klinikusokkal egyeztetve kell végrehajtani, illetve oda kell figyelni arra is, hogy a vizsgálatok LOINC-kódja (egységes nevezéktanon alapuló kódrendszer) változhat.  Kulcsszavak: laboratóriumi diagnosztika, kreatinin, transzamináz, albumin, piridoxál-foszfát, betegbiztonság