Bevezetés: A magas koleszterinszint a legfontosabb cardiovascularis kockázati tényezők egyike. Populációs szinten a szérum-összkoleszterinszintet hosszabb távon az életmód és a táplálkozás, valamint a gyógyszeres kezelés egyaránt befolyásolhatja. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja a szérum-összkoleszterinszint időbeli változásának elemzése volt egy dél-alföldi település lakosságában, 30 éves követés során. Módszer: 1994-ben és 2014-ben Méhkerék községben, a szakmai előírásoknak megfelelően, meghatároztuk a lakosság szérum-összkoleszterinszintjét. A vizsgálatot 2024-ben megismételtük, és az időbeli változásokat többszörös regressziós modellben, kovarianciaanalízissel elemeztük. Eredmények: A vizsgálatba 1994-ben 760, 2014-ben 391, 2024-ben pedig 544 személy került be. A három vizsgált csoport életkori és nemi összetétele az eltelt évtizedekben megváltozott, ami befolyásolhatta az összkoleszterinszinteket. Ezért a változásokat 40, 50 és 70 éves, standardizált életkorú férfiakon és nőkön elemeztük. A 40 éves nők becsült összkoleszterin-értéke 1994-ben 5,02 mmol/l volt, amely 30 év alatt 3%-kal csökkent; 50 és 70 éves korban a csökkenés mértéke 10%, illetve 25% volt. Férfiaknál ugyanezen korcsoportokban 11%, 17% és 28%-os csökkenést tapasztaltunk. 2014-ben az 1994-es értékekhez képest nem találtunk szignifikáns eltérést (p = 0,117), 2024-re azonban a változás már szignifikánsnak bizonyult (p<0,001). Az összkoleszterinszint szignifikánsan függött a nemtől (p = 0,005) és az életkortól (p<0,001). Az idő és az életkor közötti interakció szignifikáns volt, jelezve, hogy az időbeli csökkenés mértéke életkoronként eltérő, és a legnagyobb része az utóbbi évtizedben következett be. Következtetés: Tudomásunk szerint ez az első, 30 éves időtartamot átfogó, magyarországi populáción végzett epidemiológiai vizsgálat, amely egy település teljes lakosságának szérum-összkoleszterinszintjét követi. Az észlelt, szignifikáns és klinikailag is jelentős mértékű csökkenés részben a gyógyszeres kezelés, részben pedig az életmód- és étrendváltozások hatására vezethető vissza. Népegészségügyi szempontból a gyógyszeres és nem gyógyszeres beavatkozások együttes hatása a meghatározó. Eredményeink felhívják a figyelmet a háziorvosi praxisban végzett prevenciós tevékenység fontosságára, valamint arra, hogy a jövőben a fiatalok és a nők célzott megelőző programjai különösen indokoltak.  Kulcsszavak: összkoleszterin, cardiovascularis kockázati tényezők, prevenció, háziorvosi praxis, longitudinális vizsgálat