A szerzők hat, >50 éves diabétesztartamú, 28?53 év óta ellenőrzött 1-es típusú betegük ? négy férfi, két nő ? gondozási adatait elemzik hossz- és keresztmetszeti összevetésben. Az adatok feldolgozása kezelési dokumentációik, illetve az 1989-ben kidolgozott számítógépes adatgyűjtés értékelésével történt. A hosszmetszeti vizsgálatban a testsúly mellett követték a HbA1c, a lipidparaméterek (HDL-, LDL-koleszterin, triglicerid), a vesefunkció (eGFR, szérumkreatinin, vizelet-albuminürítés) és a CRP alakulását. A keresztmetszeti vizsgálatban elemezték a mikroangiopátiás, kardiológiai (EKG, terheléses EKG, szívultrahang), továbbá nyaki, hasi és alsó végtagi artériás ultrahang-, valamint koronária-CT-vizsgálattal pedig a makroangiopátiás károsodással kapcsolatos adatokat is. Rögzítették a társbetegségek, köztük a hipertónia alakulását. Megállapították, hogy a nőbetegek és egy férfi beteg testsúlya nem változott, három férfi betegé viszont emelkedett. A betegek felénél semmilyen makroangiopátiás elváltozást nem találtak, csupán enyhe mikroangiopátiát tudtak kimutatni, míg a másik három betegnél súlyos atero­szklerózis mellett enyhe, illetve súlyos retino- és neuropátiát találtak. Minden beteg a nyolcvanas évek óta intenzív inzulinkezelésben részesül, 18 éve kizárólag analóg inzulint kapnak, az egyik nőbeteg 20 éve inzulinpumpát (8 éve CGM-mel együtt) használ, és további négy beteg CGM-mel kontrollálja a glükózértékeit. Öt beteg szed sztatint, mind a hat betegnek jól kezelt, enyhe-középsúlyos hipertóniája van. Egy nőbeteg kivételével mindegyik beteg jónak tartja az életminőségét és diabéteszre visszavezethető érdemi panasza nincs.  Kulcsszavak: 1-es típusú diabetes mellitus, >50 éves diabétesztartam, ateroszklerózis, folyamatos szöveti glükózmonitorozás, mikrovaszkuláris szövődmények