Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=169690
MOB:2024/4
Szerzők:Puskás Bernadett Anita; Pócsik András; Horváthné Tóth Bettina
Tárgyszavak:SERDÜLŐKOR; AUTIZMUS; JÁRÁS; EGYENSÚLY
Folyóirat:Egészség-akadémia - 2024. 15. évf. 4. sz.
[https://etk.pte.hu/oktatas_aloldalak/egeszseg-akademia-folyoirat]


  Autizmussal élő iskoláskorú fiatalok járásának fejlesztése és összehasonlítása a normál fejlődésű kortársaikkal szemben / Puskás Bernadett Anita, Pócsik András, Horváthné Tóth Bettina
  Bibliogr.: p. 151. - Abstr. hun., eng.
  In: Egészség-akadémia. - ISSN 2061-2850, eISSN 2063-8140. - 2024. 15. évf. 4. sz., p. 143-151. : ill.


Bevezetés: Járás során az autizmus spektrumzavarral élő (ASD) tinédzserkorúak kinematikai paraméterei, valamint támasz és lengőfázisának aránya eltér az egészséges társaihoz képest. Célkitűzés: Kutatásunk célja az ASD-vel élő gimnazisták járásparamétereinek és törzsizomzatának felmérése és fejlesztése, összehasonlítva egy normál fejlődésű csoporthoz viszonyítva. Módszer: 18 résztvevő, I. csoport: 10 fő autizmussal élő (17,50+-1,08 év), II. csoport 8 fő: normál fejlődésű fiatal (17,88+-0,64 év). Kizárási kritérium: egyéb mozgásszervi, neurológiai tünet vagy kórkép. A kutatás 2022. április és 2023 januárja között a székesfehérvári Arany János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI-ben zajlott. Mért változók: statikus egyensúly, lépéshossz, dinamikus stabilitás és koordináció (Négy négyzet teszt), lumbális motoros kontroll, támasz és lengőfázis hossza, aránya. A mozgásprogramunk 10 hétig, heti kétszer 30 percig tartott, ahol izomerősítés, törzsstabilizáció és egyensúlyfejlesztés volt a cél. Statisztika: leíró statisztika, Kolmogorov-Smirnov teszt, Wilcoxon teszt vagy párosított t-próba, Mann Whitney teszt vagy kétmintás t-próba. (SPSS 24 v., p<0,05) Eredmények: A tréning hatására szignifikánsan javult az ASD-vel élők lépéshossza (p=0,005), dinamikus stabilitása és koordinációja (p=0,002), valamint a lumbális motoros kontrollja (p=0,039). A tréning hatására szignifikánsan javult az autisták statikus egyensúlya (p=0,009), azonban a normál fejlődésű fiatalokhoz viszonyítva még mindig szignifikánsan eltért (p<0,05). Az autizmussal élők járás során végzett támaszfázis- ideje a tréning előtt szignifikánsan eltért a kontrollcsoporthoz képest mind a két alsó végtagot vizsgálva (pjobb<0,001, pbal=0,006), mely különbség a tréning utánra eltűnt. Megbeszélés: Az autizmussal élők járása eltér a normál fejlődésű kortársaikétól, viszont ez az eltérés korrigálható.  Kulcsszavak: autizmus spektrumzavar, járásvizsgálat, egyensúly