A kiterjesztett hatáskörű ápoló szerepe a demencia ellátásában és kezelésében / Bencsik Viktória [et al.]
Bibliogr.: p. 44-46. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.56077/AP.2024.4.3
In: Aranypajzs. - ISSN 2939-5704. - 2024. 2. évf. 4. sz., p. 30-46. : ill.
Célkitűzés: Felmérni a demenciában szenvedő betegek hozzátartozóinak a gondozás következtében megélt megterheltség, magányosság, stressz, szorongás és depresszió szintjét, a gondozás negatív és pozitív hatásait. Anyag és módszer: Kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálat 2024 január és február között. A nem véletlenszerű, kényelmi mintavétel célcsoportja 18 éven felüli személyek, akik részt vesznek demens hozzátartozójuk gondozásában (N=79). Saját szerkesztésű kérdőívet, valamint a gondozási tevékenység során megélt szubjektív tapasztalatok felmérésére vonatkozó kérdőíveket alkalmaztunk (COPE index, Zarit Burden, DASS-21). Eredmények feldolgozásához leíró és matematikai statisztikát használtunk, amihez az Excel 2016-os és az SPSS 25.0 verzióját alkalmaztunk (p?0,05). Eredmények: A gondozók 37,5%-a súlyos teherként élte meg a gondozást. Szignifikáns a különbség a demencia enyhe és súlyos stádiuma között a gondozás negatív hatásai tekintetében (p=0,023). Összefüggés van a gondozott személy életkora és a gondozó terheltsége között (p=0,047). Következtetések: A demencia stádiuma, valamint az életkor befolyásolja a gondozás okozta negatív megélést. A demenciával élő személy mellett a gondozót is be kell vonni az alapellátásba és nyomon követni a fizikai és mentális egészségét. Kulcsszavak: demencia, hozzátartozó, gondozás, APN