Bevezetés, célkitűzés: Kutatásunk célja volt felmérni az átlagos felnőtt magyar fogyasztók élelmiszer-fenntarthatósággal kapcsolatos ismereteit és attitűdjeit, valamint rálátást nyerni, hogy adott szociodemográfiai változók ezeket miként befolyásolják, továbbá néhány feltételezetten motiváló tényező szerepének vizsgálata. Módszer: 2022 novemberétől 2023 januárjáig tartó kvantitatív, keresztmetszeti vizsgálatunk eszközéül a kérdőíves felmérést választottuk, amely nagyrészt saját szerkesztésű itemeket tartalmazott, kiegészítve az A Questionnaire on Food Sustainability Knowledge and Attitudes to Sustainable Eating - A2 Knowledge on Sustainability and Food Sustainability és -A3. Attitudes to Sustainable Diets standard kérdőívekkel. Az egyszeri, nem véletlenszerű kényelmi mintavétel során az online felületen megosztott kérdéssort bármely 18-65 év közötti magyar állampolgár kitölthette (n=200). A statisztikai elemzésünket a Microsoft Excel, SPSS22.0 program segítségével végzett leíró statisztikai számítások mellett khi négyzet-próbával, t-próbával, ANOVA-val, valamint korrelációszámítással végeztük (p<0,05). Eredmények: A válaszadók átlag 32 évesek voltak, akik a fenntartható étrend jellemzőire vonatkozóan többen a "zöldségben gazdag étrend", az "alacsony környezetterhelés", a "helyi termékek előnyben részesítése" és a "sok friss termék" meghatározást adták válaszként. Azok a kitöltők, akik szubjektív megítélésük alapján nagyobb mértékben tapasztalták a klímaváltozás hatásait, szignifikánsan nagyobb erőfeszítéseket voltak hajlandóak tenni mindennapjaikban az élelmiszer-fenntarthatóság érdekében (p<0,05). Bár a gyermeket nevelő kitöltők hajlandóbbnak mutatkoztak árkülönbözet ellenében is a fenntartható módon készült élelmiszereket választani (p<0,05), maga a gyermeknevelés nem jelent erős motivációt (p>0,05). A szociodemográfiai tényezők tekinte-tében a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők több fenntarthatósági tudással rendelkeznek (p<0,05), de attitűdjük nem volt pozitívabb (p>0,05), illetve a nők viszonyulása az élelmiszer-fenntarthatósághoz jobbnak bizonyult férfitársaikénál (p<0,05). Az életkor növekedésével hajlamosabbak voltak kitöltőink összemosni az "egészséges" és "fenntartható" fogalmakat (p<0,05). Ugyanakkor a tinédzserrel vagy fiatal felnőttel egy ház-tartásban élők nem rendelkeztek szignifikánsan több fenntarthatósággal kapcsolatos tudással (p>0,05). Megbeszélés: A környezettudatos magatartás vizsgált motiváló faktorai közül a klímaváltozás hatásainak empirikus megtapasztalása tűnt a legjelentősebbnek, míg a gyermekvállalás, illetve a fiatalabb generáció a családban befolyása nem nyert bizonyítást. A szociodemográfiai tényezők kevésbé differenciálták a tudás és attitűdbeli eredményeket, mint hasonló kutatások alapján számíthattunk rá, de az alacsonyabb iskolai végzettségűek, illetve a férfiak tudásbővítésére szükséges nagyobb figyelmet fordítani. A kutatás nagyobb, diverzebb populációra történő kiterjesztése a szociodemográfiai tényezők hatásainak árnyaltabb vizsgálatát tenné lehetővé.  Kulcsszavak: élelmiszer-fenntarthatóság, fenntarthatósági ismeretek, attitűd felmérés