Az elhízás és 2-es típusú cukorbetegség kezelésére vonatkozó irányelvek hangsúlyozzák az életmódbeli változtatások fontosságát, ideértve a csökkentett energiatartalmú étrendet és a fizikai aktivitás növelését. A testsúly legalább 5%-os csökkenése késleltetheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását és mérsékelheti a kardiovaszkuláris betegségek előfordulását, míg a hosszú távon fenntartott 10-15%-os testsúlycsökkenés akár az 2-es típusú cukorbetegség remisszióját is előidézheti. Ugyanakkor sok ember számára nehéz lehet ezeket a változtatásokat hoszszú távon fenntartani. Az elhízás kezelésére már rendelkezésre állnak gyógyszeres lehetőségek, amelyek segíthetnek az étvágycsökkentésben és/vagy az energiafelvétel mérséklésében. Az inkretinalapú peptidek hatásukat a G-fehérje-kapcsolt receptorokon keresztül fejtik ki, a glükagonszerű peptid-1 (GLP-1), a glükózfüggő inzulinotróp polipeptid (GIP) és a glükagon peptidhormonok receptorai az inzulinszekréció és az energia-anyagcsere fontos szabályozói. A GLP-1-receptoragonistákat sikeresen alkalmazták a 2-es típusú cukorbetegség kezelésére, de feltételezhető, hogy hatékonyságukat a célreceptor érzéktelenítése és a receptorszám csökkentése korlátozhatja. Az elmúlt években jelentős fejlődés történt az új inkretinalapú peptidterápiák fejlesztése és klinikai alkalmazása terén az elhízás és a 2-es típusú cukorbetegség kezelésében. Munkánk célkitűzése, hogy röviden bemutassuk az új hatóanyagokat és összefoglaljuk a legfrissebb klinikai vizsgálatok eredményeit.  Kulcsszavak: 2-es típusú cukorbetegség, elhízás, G-fehérje-kapcsolt receptorok, GLP-1-receptoragonista, glükózfüggő inzulinotróp polipeptid receptor agonista