Stroke a hold árnyékában Magyarországon Baranya vármegyében / Horváth László [et al.]
Bibliogr.: p. 19-20. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.56077/AP.2024.3.1
In: Aranypajzs. - ISSN 2939-5704. - 2024. 2. évf. 3. sz., p. 6-20. : ill.
Vizsgálat célja: A vizsgálat célja felmérni, hogy az egyes évszakokban az időjárási változások milyen hatással vannak a stroke esetszámokra és befolyásoló tényező-e a holdciklus változás a kórkép kialakulásában. Anyag és módszer: Kutatásunk kvantitatív, retrospektív adatelemzés. Vizsgálatunkat a PTE KK Neurológiai Klinika Stroke Tanszékén végeztük. Mintaválasztásunk célirányos, nem véletlenszerű volt. Az eseteket az I60, I61, I62, I63, I65, I66-os BNO kódokkal azonosítottuk (N=1765). A holdciklus és meteorológiai adatokat az Országos Meteorológiai Szolgálat biztosította a pogányi mérőállomás hiteles adatai alapján. Az adatokat Microsoft Excel 365 és SPSS 25.0 program segítségével dolgoztuk fel. Eredmények: Havi bontásban a legtöbb stroke eset májusban volt (n=163), legkevesebb februárban (n=127) (p=0,704). A legtöbb stroke szerdai napokon (n=288), legkevesebb vasárnap fordult elő (n=205). A holdciklusok változásai nem mutattak szignifikáns kapcsolatot a stroke előfordulásával. Frontmentes időben fogyó- és növő holdállás idején volt a legtöbb eset (n=942). Következtetés: A holdfázisok nem befolyásolják a stroke esetek előfordulását. A stroke és a hold kapcsolatának összefüggését vizsgáló, érzékenyebb megközelítéseket tartalmazó vizsgálatok javasoltak. Kulcsszavak: stroke, meteorológia, fronthatás