Az életminőség fogalmának formálódása, illetve az életminőség változása a fogyatékos és pszichoszociális-fogyatékos személyek közösségi lakhatása témájában született vizsgálatok alapján / Ökrösi Dóra
Bibliogr.: p. 55-59. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.48007/esely.2024.2.3
In: Esély. - ISSN 0865-0810. - 2024. 35. évf. 2. sz., p. 41-59. : ill.
A tanulmány célja a nemzetközi és a hazai fogyatékos és a pszichoszociális-fogyatékos személyek intézményi férőhelykiváltása nyomán végzett életminőség vizsgálatok tapasztalatainak megosztása, ezzel a hazai folyamatok segítése. Elsőként az életminőség fogalmával, formálódásával, majd a fogyatékos személyek lakhatásának életminőségre gyakorolt hatásának leírásával foglalkozom. Maga az életminőség komplex, multidimenziós fogalom, amely az objektív, a szubjektív és a kevert modellekkel írható le. A pusztán csak az anyagi jóllétre szorítkozó definíció mellé kialakításra került a szubjektív is, amely az egyén saját megélésére fókuszál. Konszenzusos életminőség definíció azonban jelenleg sincs, így a definíciós viták nem értek véget. A Robert Schalock és kollégái (2002) által kialakított, fogyatékos személyeket középpontba helyező életminőség modell túlmutat a fogalomalkotáson, vagy a mérőeszköz kialakításon, sokkal inkább egy indikátor, amely a szolgáltatások tervezése, kialakítása, illetve működésének értékelése során nyújt segítséget a szakemberek számára. A nyolc kulcselemből álló fogalom mára megkerülhetetlen hivatkozási pont a téma kutatói számára. Az elsősorban fogyatékos személyeket érintő intézményi férőhely-kiváltás az általános emberi jogi és normalizációs mozgalom hatására indult meg az angolszász országokban. Az eredményeképpen létrejövő közösségi lakhatási, valamint a hagyományos intézeti forma vizsgálata, összehasonlítása az életminőség vonatkozásában is népszerű kutatási téma lett. Az erről született nagy mennyiségű irodalomnak egy részét áttekintve kijelenthető, hogy a modern közösségi lakhatás lehet a "jobb élet záloga". Az említett, meglehetősen heterogén vizsgálatok nagyobb része azt mutatja, a fogyatékos és pszichoszociális-fogyatékos személyek életminősége a közösségi lakhatásban, illetve az oda való kiköltözést követően pozitív irányt vett, az intézeti közeg pedig nem eredményez jó életminőséget. Kulcsszavak: életminőség, fogyatékosság, pszichoszociális-fogyatékosság, lakhatás, közösségi lakhatás, bentlakásos intézmény