A rheumatoid arthritis klinikai jellemzői / Berényi-Rideg Adrienn
Bibliogr.: p. 27-28. - Abstr. hun., eng.
In: Immunológiai Szemle. - ISSN 2061-0203. - 2024. 16. évf. 2. sz., p. 23-28.
A rheumatoid arthritis (RA) sokízületi gyulladással járó szisztémás autoimmun betegség. A betegség kialakulása soklépcsős folyamat, melyben a genetikai háttér mellett számos szerzett etiológiai tényező szerepet játszik. Az elmúlt években nagy hangsúlyt kapott az RA kialakulásának fokozott kockázatával járó egyének azonosítása, akiket klinikailag gyanús arthralgia (CSA) vagy RA kockázatú egyének terminológiával jelölnek újabban. Ezen stádium jobb megismerése révén a későbbiekben talán lehetőség nyílik a betegség kialakulásának megakadályozására, illetve a hatékonyabb kezelésre. Az RA alcsoportját képezik a szeronegatív (anti-citrullinált peptid antitest- vagy rheumatoid faktor-negatív) esetek, amikor az RA diagnózisának felállítása napjainkban is nehézséget okoz, klinikai jártasságot igényel. Az RA-s betegek egy része a terápiás erőfeszítések ellenére nem kerül remisszióba. Egy EULAR munkacsoport meghatározta a nehezen kezelhető RA fogalmát, mely ennek a problémás betegcsoportnak az azonosítására, az okok feltárására és terápiás stratégia kidolgozására fogalmaz meg ajánlásokat. Az RA a polyarthritisen túl rossz prognózissal járó extraartikuláris manifesztációkkal is járhat, melyekről cikkünkben szintén megosztunk néhány hasznos új ismeretet. Kulcsszavak: klinikailag gyanús arthralgia, szeronegatív RA, nehezen kezelhető RA, extraartikuláris manifesztáció