Napjainkban az onkológiai kezeléseken belül egyre bővül az immunellenőrzőpont-gátló szerek (ICI) alkalmazása. Ezzel párhuzamosan kardiológusként egyre több immunmediált kardiovaszkuláris szövődmény megjelenésével számolhatunk, ideértve a myocarditist és a pericarditist is. Ezen szövődmények időben megkezdett, adekvát kezelés nélkül igen rossz prognózissal járnak. Éppen ezért az érintett betegek edukációja, előzetes kardiovaszkuláris szűrése, novum tünetek megjelenése esetén pedig a mielőbbi részletes kivizsgálás és kezelés megkezdése kiemelkedően fontos. Esetünkben egy tüdő-adenocarcinoma miatt pembrolizumabterápiában (ICI csoportba tartozó, daganatellenes terápia) részesülő beteg késői kezdetű kardiovaszkuláris szövődményét tárgyaljuk. Betegünknél a kezelés befejezése után perimyocarditis jelentkezett, amelyet a szív-MRI-vizsgálat is megerősített. Nagy dózisú kortikoszteroid-kezelés mellett klinikai javulás jelentkezett, azonban a későbbiekben perikardiális konstrikcióra utaló jeleket észleltük echokardiográfia során, amelyet szívkatéteres vizsgálat is megerősített. Emiatt a betegnél sebészi pericardiectomiára került sor, jó effektussal. Kulcsszavak: immunellenőrzőpontgátló-terápia, perimyocarditis, perikardiális konstrikció