Bevezetés: Napjainkban a műkorcsolya egyre népszerűbb sporttá válik mind hobby, mind pedig versenyszinten egyaránt. Mivel minden sportban van sérülési kockázat, így a műkorcsolyázók körében a népszerűséggel arányosan, nő a sérülések száma is. Cél: Kutatásunk során célunk volt fiatalkorú, verseny szinten műkorcsolyázók lábboltozatának vizsgálata, a patológiás elváltozások kiszűrése és kezelése egy hosszabb távú tréningprogram segítségével, mely segíthet a sérülések megelőzésében. Anyag és módszerek: Kutatásunkat a debreceni Jégkarc Egyesület 5-15 éves sportolóival végeztük. A 14 hetes tornaprogram alatt heti 2 alkalommal tornáztak a gyerekek, emellett az általunk otthonra kiadott feladatokat napi rendszerességgel végezték. A sportolók lábboltozatának vizsgálatát hagyományos fizioterápiás tesztekkel végeztük. Vizsgáltuk a talplenyomatot, a mediális boltozatot és a boka pro/supinalt helyzetét. Eredmények: Az alap állapot vizsgálat során, azt találtuk, hogy a fiatal sportolók süllyedt, vagy normál boltozattal rendelkeznek, kivájt boltozatot nem találtunk. Chippaux-Smirak index (boltozat süllyedés) esetén átlagban 69%-os, a Clarke's angle teszt (boltozat szög) esetén 76%-os, a Rearfoot angle teszt (boka pro/supinalt helyzete) esetében 65%-os javulást tapasztaltunk. Aváltozások minden esetben szignifikánsak voltak. Következtetés: Összességében megállapítható, hogy a tornaprogram eredményességét a statisztikai számítások igazolták, mely fizikai változások hosszú távon pozitívan befolyásolhatják a gyerekek sportkarrierjét.  Kulcsszavak: műkorcsolya, lábboltozat, sport fizioterápia