Az emlőrák továbbra is a leggyakoribb daganatos megbetegedés a nők körében világszerte. Az esetek több mint 90%-ában a betegséget korai stádiumban diagnosztizálják, amelynek prognózisa az elmúlt 50 évben jelentősen javult. Az első endokrin és kemoterápiás klinikai vizsgálatok után a szisztémás terápia intenzifikálása a klinikai kimenetel figyelemre méltó javulását eredményezte. Az elmúlt években, a modern célzott kezelésekkel, kombinációkkal és optimális időzítéssel elért terápiaeszkaláció mellett a túlkezelés elkerülése és a terápia megalapozott deeszkalációja került a klinikai kutatások fókuszába, biztosítva ezzel az egyedi beteg- és betegségjellemzők alapján megválasztott, személyre szabott onkológiai kezelést.