Japán területe négyszerese Magyarországénak, de lakossága 13-szor nagyobb. A lakosság zsúfoltan él, elsősorban nagyvárosokban. A lakosság 19,596-a 65 év feletti, és 67 800 a 100 évesnél idősebbek száma. Mivel az idős korosztály sérülékenyebb a betegségek, járványok és fertőzések szempontjából, a japán kormány magas színvonalú egészségügyi rendszert vezetett be és tart fenn, beleértve a fertőzések megelőzését is. Ez utóbbi fő koncepciója a vírus-szuppresszió maximalizálása és a társadalom szocioökonómiai veszteségeinek minimalizálása. Ez volt az alapja annak, hogy a COVID-19 járvány során a fertőzöttek 0,3 százaléka halálozott el, szemben a magyarországi 2,2 százalékkal. Japánban tett látogatása során, mint a Semmelweisdelegáció tagja, a szerző három egészségügyi intézményben tanulmányozta az oktatás, gyógyítás, rehabilitáció, laboratóriumi diagnosztika és infektológia gyakorlatát. Az egyetemeken, egyetemi oktatókórházakban nagy hangsúlyt fektetnek a kézhigiénére. Az összes osztályon a bejárati ajtók mellett feltöltött fertőtlenítőflaskák állnak rendelkezésre, és használatuk nemcsak a személyzet, de a látogatók számára is kötelező. Összehasonlításul: az alkoholos kézfertőtlenítő 1000 ápolási napra jutó felhasználása Magyarországon 8,1 liter, az EU-ban 24 liter, míg Japánban 38 liter, tehát a hazai négy és félszerese! Az intézmények főbejáratainál számos kézfertőtlenítő egység áll rendelkezésre, és rajzos táblák szemléltetik ezek helyes használatát. A delegáció látogatását a Semmelweis szobor felavatása zárta a Japán Vöröskereszt székházának udvarán, őfelsége, a japán császárné, Micsukó jelenlétében, aki a Japán Vöröskereszt tiszteletbeli elnöke.  Kulcsszavak: Japán, egészségügy, orvosképzés, rehabilitáció, kézhigiéné