Az 1848-49-es szabadságharcban megsebesült honvédok kórházi ellátásával Kossuth Lajos a húgát, Kossuth Zsuzsannát bízta meg. Országos főápolónőként az ő feladata volt a 72 tábori kórházban, több mint 20 000 sebesült gondozását, a fertőzések megállítását, a tisztaságot, a betegek megfelelő kötszerrel, műszerrel, élelemmel való ellátását biztosítani. Nagyszerűen helyt állt ebben a nem mindennapi munkakörben. Ekkor kerültek először nem csak felekezeti nővérek, hanem a civil lakosság köréből ápolónők a "gyógyítás piacára", a tábori kórházakba. Mozgósította az ország asszonyait és lányait, hogy vegyenek részt az ápolási feladatokban, gyűjtsenek pénzt a nőegyletekben és készítsenek sebellátó kötszereket a sebesülteknek. Kossuth Zsuzsanna nehéz egyéni sorsa mellett a közéletben kimagasló eredményeket ért el.  Kulcsszavak: szabadságharc, sebellátás, fertőzés, kötözés, nővérek, kórházi ellátás, ápolás