Az onkológiai klinikai vizsgálatok kiemelt szerepet töltenek be az új terápiás lehetőségek fejlesztésében, ezek megvalósítása azonban rendkívül költség- és időigényes folyamat. A mesterséges intelligencia új távlatokat nyithat a klinikai vizsgálatok tervezésében és végrehajtásában, különösen a korai fázisokban, amelyeknél a biztonságosság, a dózistervezés és a betegbevonás hatékonysága kulcsfontosságú. A közlemény célja a mesterséges intelligencia alkalmazási lehetőségeinek feltárása a korai fázisú onkológiai vizsgálatok különböző szakaszaiban, beleértve a biostatisztikai tervezést, a betegek toborzását, valamint a minőségbiztosítás szempontjait is. Esettanulmányok és irodalmi példák alapján megállapítható, hogy a mesterséges intelligencia képes segíteni a protokollok pontosabb tervezését, lerövidítheti a toborzási időt, valamint javíthatja a prediktív hatékonyságot a dózistervezés és a betegkiválasztás terén, ezáltal csökkentve a nemkívánatos események számát. Ugyanakkor a szabályozási, etikai és adatvédelmi kihívások továbbra is jelentős akadályt képeznek a mesterséges intelligencia széles körű elterjedése előtt. A mesterséges intelligencia integrálása a klinikai vizsgálatokba nem csupán technológiai, hanem stratégiai szintű modernizációt is igényel mind az ipari szereplők, mind a hatóságok részéről. A mesterséges intelligencia megbízható, validált alkalmazása jelentős előrelépést jelenthet a klinikai vizsgálatok terén, különösen a korai klinikai fázisok sikerességének növelésében.  Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, toborzás, klinikai vizsgálat, korai klinikai fázisok, onkológia