Bevezetés: Az orvosképzés végső célja, hogy az új orvosgenerációk nemcsak tárgyi tudás tekintetében, hanem érzelmi, intellektuális és gyakorlati szempontok alapján is alkalmasak legyenek a betegek biztonságos gyógyítására. A munkahelyi tanulás hatékonyan segítheti ennek a folyamatnak a megvalósulását. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja az volt, hogy feltárjuk a klinikai környezetben, valódi betegen végzett tanulás összetevőit preklinikai éveikben járó orvostanhallgatóknál. Módszer: 2019 és 2024 között keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk a Semmelweis Egyetemen preklinikai tanulmányaikat végző (első-, másodéves) orvostanhallgatókkal, akik kiscsoportos formában, háziorvosi praxisokban, 48 oktató orvossal vettek részt egy szemeszteren keresztül klinikai gyakorlaton, amelynek célja az oktató háziorvos által kiválasztott betegek anamnézisfelvételének tanulása volt. A Manchester Clinical Placement Index szabad szöveges válaszainak használatával mértük a tanulási környezet hatását. Elemzésünkhöz kvalitatív módszerként latens konstruktumelemzést végeztünk. Eredmények: Összesen 883 hallgatói választ elemeztünk. Az elemzés három fő témát eredményezett, a mentor által teremtett befogadó, egyenrangú, kollegiális tér lehetővé tette a hallgatók aktív részvételét. A feladatok végrehajtásának megfigyelése és a személyre szabott, előremutató visszajelzés a tanulási folyamat kulcspontjai voltak. A gyermekkorból felnőttkorba, illetve laikusból professzionális szerepbe lépés, valamint a klinikusi és az oktatói szerep közötti különbségek elmosódása voltak a legmeghatározóbb feszültségforrások. Megbeszélés: A korai klinikai tapasztalat elősegítette, hogy a hallgatók hivatástudata erősödjék azáltal, hogy az elméletben tanultakat klinikai kontextusban, személyes jelentéstartalommal gazdagítva tanulmányozhatták. Az oktató hivatástudata és humánuma olyan példaképpel szolgált, amely hozzájárul az orvosi pálya iránti elköteleződéshez, és megalapozza a humánus, személyközpontú gyógyítást. Következtetés: A tapasztalt klinikus oktató által vezetett munkahelyi tanulás a hallgatók aktív szerepvállalásán és példaképeken keresztül segíti a professzionális identitás fejlődését, miközben lehetővé teszi, hogy a hallgatók elméleti tanulmányaikat klinikai kontextusba helyezzék.  Kulcsszavak: egyetemi orvosképzés, szociális környezet, szociális tanulás, közösségi hálózatok, kvalitatív elemzés