Egyre több fiatal nem lehetőségként éli meg a jövőt, hanem veszélyként. Ennek kiváltó oka nem feltétlenül a pesszimizmus, hanem az is, hogy egyre többet tájékozódnak az éghajlatváltozásról, illetve annak következményeiről. Ez a gondolat indította el a tanulmány megírását, amely során azt szándékoztam feltárni, milyen összefüggések léteznek a környezettudatosság és a klímaszorongás különböző aspektusai között két eltérő korosztályú generáció - a Z és az alfa - tagjai körében. A kutatás kérdőíven alapult, amelyet 2025 januárja és márciusa között anonim, online formában lehetett kitölteni. A minta 701 főből állt: a Z generáció esetében 28-29 éves felnőttek, az alfa-generációban 14-15 éves fiatalkorúak kerültek bevonásra. A kérdőív három fő részből tevődött össze: környezeti ismeretek és gyakorlatok, klímaszorongással összefüggő tünetek, demográfiai változók. A statisztikai elemzések során három hipotézis vizsgálatára került sor, ebből kettő igazolódott. Az eredmények rámutattak például arra, hogy a Z generáció férfi válaszadói körében az alacsonyabb környezeti ismeretszint és a gyakorlatban való ritkább alkalmazás gyakrabban társult a tehetetlenség érzésével. A női válaszadók körében a klímaszorongás tünetei - különösen a szorongás, a félelem és az alvászavar - szignifikánsan gyakoribbak voltak, míg a férfiaknál a dühkitörés jelent meg domináns reakcióként. A kutatás eredményei megerősítik, hogy a klímaszorongás többdimenziós jelenség: nemcsak pszichológiai, hanem generációs és társadalmi szempontból is különösen releváns a mai fiatalok mentális jólléte szempontjából.  Kulcsszavak: klímaváltozás, környezettudatosság, klímaszorongás, generációk