A perinatalis asphyxia következtében kialakuló hypoxiás-ischaemiás encephalopathia (HIE) a gyermekgyógyászat és a neonatológia jól ismert kórképe. Jelentőségére utal, hogy a fejlett országokban az érintettek kb. 5-10%-a nem éli túl az újszülöttkort, és a túlélők kb. 40%-ában a későbbiekben maradványtünetek (elsősorban cerebralis paresis, kognitív deficitek, enyhébb formában iskoláskorban tanulási zavarok) jelei észlelhetők. A középsúlyos-súlyos HIE kezelésében mérföldkőnek számít a terápiás teljestest-hypothermia előnyös voltának felismerése és az újszülöttkori intenzív terápiás protokollba való beépítése. A teljestest-hypothermia elsődleges célja a neuroprotekció. A prognózis az évek alatt sokat javult, de a HIE még mindig sok gondot jelent az érintett családoknak és az egészségügyi ellátóhálózatnak, ezért a HIE-vel kapcsolatos klinikai kutatások továbbra is a neonatológiai érdeklődés előterében állnak. A jelenlegi közleményben az idevonatkozó eddigi kutatásaink már közölt eredményeit foglaljuk össze. A dolgozat összevontan tekinti át három kérdéskörbe rendezhető kutatási eredményeinket: 1) a terápiás hypothermia helyszíni korai megkezdésének és a neonatalis transzport alatti fenntartásának jelentősége; 2) a terápiás hypothermia és a hypocapnia összefüggése, a légzéstámogatási stratégia nehézségei, a hypocapnia elkerülése kis koncentrációjú CO2-belélegeztetéssel; 3) a hemodinamikai instabilitás, a hypotensio és a relatív mellékvesekéreg-elégtelenség jelentősége; a hypotensio terápiájának új lehetősége.  Kulcsszavak: neonatológia, perinatalis asphyxia, terápiás hypothermia, hypotensio, hypocapnia