Az alvászavar az akut COVID19 után hosszú távon is fennmaradó negatív egészségügyi következmények közül a harmadik leggyakoribb panasz. Az alvászavar és az ezzel gyakorta társuló krónikus fáradtság további szövődmények előidézői lehetnek, beleértve az anyagcsere-, a szív- és érrendszeri betegségeket, a pszichés funkció- és koncentrációs zavarokat, a csökkent immunválaszt, és kedvezőtlen hatással vannak az egészséggel összefüggő életminőségre, a fizikai aktivitásra és a mentális betegségekre. A légzőszervi long COVID szövődmények miatt gyakorta érintett pulmonológusoknak jelentős szerepe van az alvásproblémák felismerésében és elsődleges ellátásában, melyek azok magas prevalenciájuk miatt nem oldhatók meg kizárólag az alvásmedicina keretei között. Nehézséget jelent az alvászavarok sokfélesége, összetett mechanizmusa, valamint a long COVID szövődmények specifikus kezelésének hiánya. A gyakorlati ellátás legfőbb szempontjai - a korai felismerés mellett - az esetleges organikus okok tisztázása és kezelése, az alvászavarok megelőzésére és kezelésére általános alkalmazható ajánlások betartása, valamint az alvászavarok egyes típusainak megfelelő terápiás módszerek alkalmazása. A betegség kapcsán csökkent fizikai terhelhetőség, károsodott légzésmechanika és izomvesztés komplex tüdőgyógyászati rehabilitációs kezeléssel visszaállítható, mely szintén kedvező irányban gyakorolhat hatást a páciensek alvásminőségére. A long COVID páciensek életminőségének és munkaképességének helyreállítása számos szakterület közös feladata. Tartósan fennálló alváspanaszok esetén nem nélkülözhető alvásspecialista bevonása a páciens ellátásába.  Kulcsszavak: SARS-CoV-2, COVID19, long COVID, alvásminőség, alvászavarok