A farmakovigilancia egy dinamikusan fejlődő új tudományterület, emellett fontos ipari és hatósági terület is. A terület fejlődését olyan események mozdították előre, mint a thalidomidkatasztrófa az 1950-1960-as években, valamint az 1982-ben bevont benoxaprofen okozta fatális gyógyszermellékhatások. Ezek az események világítottak rá arra, hogy elengedhetetlen olyan rendszerek kiépítése, amelyek idejekorán képesek a gyógyszeralkalmazás során fellépő kockázatokat felismerni, azokra megfelelő válaszokat adni. A modern farmakovigilancia-rendszerek elengedhetetlen elemei a robusztus kockázatkezelési rendszerek és gyógyszerbiztonsági információkat összegyűjtő és elemző elektronikus adatbázisok. Az onkológia az egyik legkitettebb terület a gyógyszerbiztonsági események szemszögéből. A klasszikus gyógyszermellékhatások mellett a klinikai onkológiai gyakorlatban számos olyan gyógyszerbiztonsági esemény tapasztalható, ami potenciális kockázatot jelenthet a betegek számára, például a gyógyszerelési hibák. A gyógyszerbiztonság nemcsak egy eszköz, hogy a gyógyszeralkalmazással összefüggő ártalmat csökkentsük vagy megelőzzük, hanem fontos precíziós eszköz is lehet, hogy a gyűjtött gyógyszerbiztonsági információk alapján megtaláljuk azokat az alcsoportokat, amelyeknél a gyógyszer nem hatékony, nem biztonságos. Az előzőekben leírtak megvalósítása azonban csak megfelelő mennyiségű és minőségű gyógyszerbiztonsági információ birtokában lehetséges, amelyeknek forrásai a beteg mellett a kezelésben részt vevő egészségügyi személyzet is. Minden érintett fél felelőssége, hogy ezeket az információkat jelentse a gyógyszerhatósághoz.  Kulcsszavak: betegbiztonság, onkológia, farmakovigilancia, gyógyszerelési hiba, gyógyszermellékhatás