Bevezetés: A testtömegindex (BMI) po­zitívan korrelál a kéztőalagút-szindróma (CTS) gyakoriságával. Mindazonáltal, az elhízásnak különböző típusai vannak, és a zsírszövet lokalizációja eltérő a nemek között. Ebben a tanulmányban azt kívántuk megvizsgálni mindkét nem esetében, hogy van-e összefüggés a felső végtag zsírszövetének vastagsága és antropometriai adatai, valamint a CTS kialakulása és/vagy annak elektrofiziológiai súlyossága között. Módszerek: Vizsgálatunkban 150 olyan beteg vett részt, akiknél klinikailag és elektrofiziológiailag CTS-t diagnosztizáltak, valamint 165 egészséges kontrollszemély. A bicepsz- és a tricepszbőrredő vastagságát, a csukló és a kézközépcsont ízületeinek átmérőjét, valamint a bicepszizom hasa feletti felkarkörfogatot skinfold-kaliper és mérőhenger segítségével mértük. Valamennyi adatot a Statistics Open For All (SofaStats) program segítségével elemeztük. Az antropometriai indexek szerepének kimutatására többváltozós multinomiális logisztikus regressziós modelleket használtunk. Eredmények:  Kimutattuk, hogy a BMI, a bicepsz- és a tricepsz-zsírszövet vastagsága magasabb volt a nőknél és a CTS-ben szenvedő betegeknél is. A CTS elektrofiziológiai fokozatai és a BMI között pozitív korrelációt találtunk a logisztikus regressziós elemzésekkel. Az átlagos csuklókörfogat/metacarpophalangealis körfogatarány és a bicepszkörfogat magasabb volt a közepesen súlyos CTS-csoportokban, míg a metacarpophalangealis kerület kisebb volt az enyhe és a közepesen súlyos CTS-es esetekben az egészségesekhez képest. Következtetés: Az eredmények arra utalnak, hogy a nemek közötti anatómiai csontstruktúra- és helyi zsírszövet-vastagságbeli különbségek fontos szerepet játszhatnak a CTS kialakulásában. Továbbá a proximális izomcsoportok és a distalis metacarpalis ízületek struktúrája egyaránt hozzájárulhat a CTS kialakulásához és súlyosságához.  Kulcsszavak: zsírszövetvastagság, antropo­metria, nemek, kéztőalagút-szindróma