A gyermekvállalás átlagos életkora a férfiak és nők esetében is kitolódott, az életkor előrehaladtával azonban mind a női, mind a férfi termékenység romlik. A petesejtekben egyre több belső sejthiba alakul ki és csökken energiatermelő képességük. Ezek a hibák a sejtek osztásakor (meiózis) az embrionális DNS-szálak helytelen szétválását okozhatják, ami végül kóros embriókhoz vezet. A petesejtek minőségében szerepet játszanak mindazok a környezeti tényezők is (epigenetikai hatások), amelyek a szervezeten belül, vagy azon kívül hatnak rájuk. A petesejtminőséggel kapcsolatos kóros eltérések főként a mitokondriumok támogatására szolgáló antioxidánsokkal, dehidroepiandroszteronnal, glutation-támogatással, valamint a stressz csökkentésével kezelhetők. Az ideális testsúly rendkívül fontos a termékenység megőrzése szempontjából. Mind a túl magas, mind a túl alacsony testsúly termékenységi zavarokat okozhat. Az anyai elhízás és az ennek alapjául szolgáló inzulinrezisztencia szignifikáns, rövid és hosszú távú kockázati tényezőként hatnak az anyára és magzatára egyaránt. A magzati programozásban fontos szerepet játszhatnak a hisztiotróf táplálás szerkezetében fellépő változások. Az embrió túl korai expozíciója a reaktív oxigéngyökök számára jelentős befolyással lehet mind az embrióra, mind a placentára is, illetve a későbbi felnőtt szervezet morbiditására is. A prenatális anyai orális pre- és probiotikus kezelés olcsó, biztonságos és hatékony beavatkozási pontot jelenthet a betegségek megelőzésében. Az endometrium receptivitása kifejezetten anyagcsere és mikrobióm függő. Az egyik legfontosabb faktor, amely megzavarhatja a spermiumok funkcionális állapotát a kövérség kiváltotta oxidatív stressz által megnövekedett reaktív oxigéngyökök mennyisége. Az életkor előrehaladtával a spermiumok DNS-szerkezete is romlik.  Kulcsszavak: petesejt minőség, epigenetika, mikrobióm, magzati programozás