A karsztvízszint regenerálódási folyamat hatása Hévíz természetes gyógytényezőire / Juhász Eleonóra, Tokaji Rózsa Julianna, Biharyné Juhász Gitta
Bibliogr.: p. 53-55. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.32967/etk.2024.004
In: Egészségtudományi Közlemények. - ISSN 2063-2142. - 2024. 14. évf. 1. sz., p. 41-55. : ill.
A hazai gyógyidegenforgalom, wellnessturizmus zászlóshajója a Hévízi-tó szimbiózisban van a még épen maradt, felszín alatti víztől függő ökoszisztémájával. Szerzők célja fizioterápiás szakemberek számára széleskörűen és részletesen bemutatni azokat a regionális és lokális természettudományi hatásokat, melyek a Hévízi-tó forrásánál és felszín alatti vízgyűjtő területénél jelentkeznek, s mindezek megértése által komplexebb látásmódot adni a gyógytényezők terápiás célú felhasználásához és jövőbeli tervezési-kutatási-fejlesztési lehetőségeihez. A Hévízi-tó mennyiségi védelme szükségessé teszi a vízgyűjtő területen jelentkező vízigények, valamint a karsztterületek csapadékfüggő utánpótlódásának számbavételét. Az utánpótlódást, a karsztvízszintváltozásokat és a hosszabb távú vízháztartási kilátásokat figyelembe véve lehet javaslatokat tenni a térségi vízkivételeknek a Hévízi-tó állapotát nem veszélyeztető szabályozási feltételekre. Az elsődleges tóvédelmi cél, hogy a tó hozama elérje a prognosztizált optimális 550 liter/s-ot és víz hőmérséklete sehol ne csökkenjen 28 °C alá. A monitoringrendszer éghajlati, hidrológiai, hidrogeológiai paramétereket mér műszeresen, mely alapul szolgál a biológiai monitoringozásnak. A kórház rendszeresen vizsgáltatja a termelőkutaknál és a tó különböző részein a vízkémiai és mikrobiológiai viszonyokat. Az összefoglaló tanulmány annak demonstrálása, hogy a vizek ügye nem csak a vízügy ügye. Rávilágít a különböző ágazatok, vízügyi felügyeleti szervek, zöldhatóság, egészségügy, környezetvédelmi hatóság együttműködésének fontosságára. Kulcsszavak: Hévízi-tó, felszín alatti vizek, ökoszisztéma, utánpótlódás, tóvédelem