Egyszerű keresés   |   Összetett keresés   |   Böngészés   |   Kosár   |   Súgó  


Részletek

A cikk állandó MOB linkje:
http://mob.gyemszi.hu/detailsperm.jsp?PERMID=167948
MOB:2025/3
Szerzők:Papp István; Kiss Gabriella; Horváth-Szalai Zoltán; Szirmay Balázs
Tárgyszavak:ÉGÉS; HAEMOGLOBINOK; THROMBOCYTA; LABORATÓRIUMI VIZSGÁLATOK
Folyóirat:Orvosi Hetilap - 2025. 166. évf. 34. sz.
[https://akjournals.com/view/journals/650/650-overview.xml ]


  Súlyosan égett betegek vörösvértest- és thrombocytaszám-meghatározásának laboratóriumi kihívásai / Papp István [et al.]
  Bibliogr.: p. 1346. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2025.33348
  In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2025. 166. évf. 34. sz., p. 1340-1346. : ill.


Magyarországon a kórházi osztályos kezelést igénylő égési sérültek száma 4000-5000 fő évente. Ellátásuk során a vérkép vizsgálata alapvető fontosságú, ám e betegcsoport esetében az eredmények értékelése kellő óvatosságot igényel. A vörösvértestek cytoskeletalis fehérjéi hő hatására károsodnak, aminek következtében a sejtek rugalmassága, alakváltoztató képessége csökken, emiatt spherocyták, fragmentocyták és microvesiculák keletkezhetnek. Ilyen esetben a perifériás vérkenet - a kóros vörösvértestalakok megjelenéséből adódóan - a hereditaer pyropoikilocytosis képére emlékeztet. A vérképanalízis során - a mérési elv függvényében - interferencia léphet fel a vörösvértestfragmentek, microvesiculák és thrombocyták között, ezáltal félrevezetők lehetnek a készülék által mért sejtszámok, különösképpen a thrombocytaszám (pseudothrombocytosis). Retrospektív tanulmányunkban három olyan beteg esetén keresztül mutatjuk be a jelenséget, akik különböző típusú hőbehatás által súlyos (kiterjedt II-III. fokú) égési sérüléseket szenvedtek. Két betegünk perifériás vérkenetében kifejezett thermicus poikilocytosist észleltünk. Emellett jelentős különbség mutatkozott az analizátorokban általánosan elérhető impedanciás módszerrel, valamint a specifikus fluoreszcens festést alkalmazó módszerrel mért thrombocytaszámok között. A három közül egy beteg kenetében csak kis számban voltak láthatók microvesiculák, továbbá nem tapasztaltunk lényeges eltérést a különböző elveken meghatározott thrombocytaszámokban. Eredményeink alapján arra következtethetünk, hogy a súlyos égési sérülések nem feltétlenül járnak együtt a thermicus poikilocytosis kialakulásával, hanem az nagymértékben függhet az égést okozó hőforrás típusától, a hőbehatás és a hőátadás időtartamától. Vizsgálatunk rámutat arra, hogy súlyos égési sérültek vérképanalízise során kiemelt előnnyel bírnak azok az automaták, amelyek alkalmasak a thrombocyták specifikus, fluoreszcens festésen alapuló számlálására is. Ennek hiányában ajánlott perifériás vérkenet készítése és értékelése. Mivel az eredmény megbízhatósága függ a vizsgálati módszertől, hangsúlyozzuk a laboratóriummal történő konzultáció fontosságát.  Kulcsszavak: égés, vérkép, thrombocytaszám, pseudothrombocytosis