A szájhigiénés gyakorlat és az azt differenciáló szociodemográfiai faktorok felmérése a felnőtt magyar lakosság körében / Karácsony Ilona [et al.]
Bibliogr.: p. 23-26. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.24365/ef.17237
In: Egészségfejlesztés. - ISSN 1786-2434, eISSN 2498-6666. - 2024. 65. évf. 2. sz., p. 15-26. : ill.
Bevezetés: Kutatásunk az orálhigiénére fókuszáló egészségmagatartás megismerésére és az azt differenciáló szociodemográfiai faktorok felmérésére irányult a magyar lakosság körében. Módszertan: Keresztmetszeti, retrospektív kutatásunk célcsoportja a "Helybe visszük a szűrővizsgálatokat" program során elért felzárkózó és egyéb települések lakosai voltak. A 8334 lakos 2021. június 21. és 2023. március 31-e között, egyéni kikérdezés alapján, saját szerkesztésű kockázatfelmérő kérdőívvel felvett adatainak feldolgozását leíró statisztikai módszerekkel, és a változók közti kapcsolat meghatározása érdekében khi-négyzet próbával végeztük (p<0,05) MS Excel és SPSS 22.0 szoftver segítségével. Eredmények: A megkérdezettek átlagéletkora 54 év, több mint fele (52,4%) felzárkózó településeken él. A 18 év alatti és a 60 év feletti korosztály (p<0,05), a legfeljebb 8 általános iskolai végzettséggel rendelkezők (p<0,05), illetve a felzárkózó települések lakosai (p<0,05) esetében szignifikánsan kevesebben voltak azok, akik naponta kétszer mostak fogat. A fogorvos látogatás gyakorisága és indoka alapján az alacsonyabb iskolai végzettségűek (p<0,05), a 60 év felettiek (p<0,05) és a felzárkózó települések (p<0,05) lakosai körében kedvezőtlenebb eredményeket kaptunk. Kutatásunkban bizonyítást nyert, hogy akik rendszeresen, megelőzési céllal járnak fogorvoshoz, azok jobb szájápolási szokásokkal rendelkeznek (p<0,05). Interdentális eszközök alkalmazása kevés esetben történt. A nők (p<0,05), a magasabb iskolai végzettségűek (p<0,05), a magasabb társadalmi-gazdasági státuszú településen élők (p<0,05) pozitívabban viszonyulnak a fogorvosi szolgáltatásokhoz, illetve kedvezőbb gyakorlattal rendelkeznek, és kevésbé okoz számukra nehézséget az egészségügyi ellátórendszerhez való eljutás (p<0,05). Következtetések: Célzott beavatkozásokra van szükség az orálhigiénés egyenlőtlenség mérséklése érdekében. A felnőtt lakosság körében is elengedhetetlenek mind az egyéni, mind a közösségi egészségfejlesztés színterein megvalósuló, a szájhigiénére fókuszáló programok. Az interdentális eszközök használatának fontosságára vonatkozó oktatás is megerősítésre szorul. Kulcsszavak: szájhigiénia, fogmosás, fogorvosi ellátás, felnőtt lakosság