Bevezetés: A polycystás ovarium szindróma a reproduktív korú nők egyik leggyakoribb endokrin zavara, amely számos metabolikus szövődményt, külső megjelenést érintő tünetet és pszichoszociális kihívást hozhat magával. Az életminőséget befolyásoló mechanizmusok pontos megértéséhez elengedhetetlen betegségspecifikus mérőeszközök alkalmazása, amelyek magyar nyelven korlátozottan állnak rendelkezésre. Célkitűzés: Kutatásunk célja a Polycystás Ovarium Szindróma Specifikus Életminőség Kérdőív magyar nyelvű változatának adaptációja és pszichometriai jellemzőinek leírása. További célkitűzésünk a polycystás ovarium szindrómával diagnosztizált és az egészséges kontrollcsoport életminősége közötti különbségek vizsgálata. Emellett kíváncsiak voltunk arra, hogy a testtömegindex, a negatív affektivitás és a testképpel kapcsolatos aggodalmak hogyan függenek össze a polycystás ovarium szindrómára specifikus életminőséggel. Módszer: Az online kérdőíves adatfelvétel 2024. áprilistól októberig tartott (n = 854). Demográfiai változók mellett felvételre került a Polycystás Ovarium Szindróma Specifikus Életminőség Kérdőív, az Egészségügyi Világszervezet Rövidített Életminőség Kérdőíve, a Testképpel Kapcsolatos Aggodalmak Kérdőív, illetve a Depresszió, Szorongás és Stressz Kérdőív. Eredmények: A konfirmatív faktoranalízis megerősítette az eredeti négyfaktoros struktúra meglétét. Az egészséges kontrollcsoport szignifikánsan jobb életminőségről számolt be a fizikai és pszichológiai egészség, a környezet és az általános életminőség alskálákon, a szociális kapcsolatok dimenziót vizsgálva azonban nem mutatkozott eltérés a két csoport között. Komplex mediációs elemzésünk alapján elmondható, hogy a testtömegindex és a negatív affektivitás szignifikáns, negatív hatással van a polycystás ovarium szindrómára specifikus életminőségre, amely hatás részben a testképpel kapcsolatos aggodalmak közvetítő mechanizmusán keresztül érvényesül. Megbeszélés: Vizsgálati eredményeink alátámasztják a Polycystás Ovarium Szindróma Specifikus Életminőség Kérdőív eredeti faktorstruktúráját. Az egészséges kontrollcsoporttal összehasonlítva a betegséggel élő nők rosszabb életminőségről számoltak be több dimenzió mentén, ami összefüggésben áll a nemzetközi szakirodalommal. Mediációs elemzéseink rávilágítanak a metabolikus és endokrin eltérések, valamint a pszichés tényezők közötti komplex interakciókra, hangsúlyozva a betegség multidiszciplináris megközelítésének szükségességét. Következtetés: Eredményeink alapján a Polycystás Ovarium Szindróma Specifikus Életminőség Kérdőívet megbízható és valid mérőeszköznek tartjuk.  Kulcsszavak: polycystás ovarium szindróma, életminőség, negatív affektivitás, testképpel kapcsolatos aggodalmak