A dysphagia és a neglektszindróma kapcsolata a rehabilitáció során / Németh Mariann [et al.]
Bibliogr.: p. 1058-1059. - Abstr. hun., eng. - DOI: https://doi.org/10.1556/650.2025.33338
In: Orvosi Hetilap. - ISSN 0030-6002, eISSN 1788-6120. - 2025. 166. évf. 27. sz., p. 1053-1059. : ill.
Bevezetés: A dysphagia jelentős kihívást okoz az agysérülést szenvedett betegek rehabilitációja során. A dysphagiák etiológiai tényezői között korábban az organikus okokkal foglalkoztak a leginkább, de az egyéb tényezők, a pszichés és kognitív diszfunkciók is jelentős szerepet játszhatnak a táplálkozás zavarában. Célkitűzés: Vizsgálatunk célja feltárni, hogy van-e kapcsolat a neglektszindróma és a dysphagia között, valamint annak vizsgálata, hogy a neglektszindrómás páciensek logopédiai terápiával töltött ideje és annak minősége eltér-e a nem neglektszindrómás dysphagiás páciensekétől. Betegek és módszerek: Prospektív vizsgálatot végeztünk agysérült betegek rehabilitációjával foglalkozó osztályon, a 2021. 01. 01-től 2022. 05. 01-ig tartó időszakra vonatkozóan. Ebben az időszakban 44 páciens részesült dysphagiaterápiában. Kutatásunkban egy neglektszindrómás dysphagiás csoportot (n = 8) és a hozzá funkcionális statusban illesztett (n = 8) dysphagiás, de nem neglektszindrómás csoportot alakítottunk ki. Adatainkat dokumentumelemzéssel gyűjtöttük, majd leíró statisztikát, összehasonlító és korrelációs elemzéseket végeztünk. Eredmények: A neglektszindrómás csoport esetében csak preventív terápiát tudtunk alkalmazni, míg az illesztett kontrollcsoportban rehabilitációs, kompenzációs és preventív terápiás metódusok is megjelentek. A Spearman-korrelációs vizsgálatból tendenciaszintű összefüggés volt kimutatható a felvételi funkcionális status és a logopédiai terápia ideje között a neglektszindrómás csoportban (p = 0,06). A kontroll dysphagiás csoportban pedig szignifikáns együttjárást találtunk az osztályon töltött idő és a logopédiai terápia időtartama között (p<0,05). Megbeszélés: A betegek fele érkezett csak dysphagiadiagnózissal. A terápiával eltöltött idő között a két csoportban tendenciaszintű eltérést írhatunk le, továbbá a neglektes csoport igazoltan más terápiás megközelítést igényel. A neglektszindrómás csoportról elmondható, hogy a felvételkori súlyosabb kognitív status meghosszabbíthatja a logopédiai terápia idejét. A kontroll dysphagiás csoportnál pedig a kórházi tartózkodás ideje összefügg a dysphagia súlyosságával. Következtetés: A neglektszindróma befolyásolja a dysphagia terápiáját. A neglektes betegek felvételkori kognitív állapota összefügg a terápiában eltöltött idejükkel, meghosszabbítja a gyengébb kognitív állapot. Kulcsszavak: rehabilitáció, agysérülés, nyelészavar, neglektszindróma