Semmelweis Ignác Fülöp (1818-1865) tudományos és történelmi érdemeit a gyermekágyi láz megelőzését és kóroktanát illetően senki nem vitatja a 19-20. század fordulója óta, azonban annak számos oka volt, hogy felfedezése miért nem hatott elemi erővel a maga idejében, illetve az utókor mikor és miért adta elismerését a tudományos áttöréshez. Ennek kapcsán Semmelweis sorsát tanulmányozva az orvosi és orvostörténeti szakirodalom kevésbé fordított figyelmet a szélesebb társadalmi környezet szociokulturális légkörére és a korszak nagyhatalmi diplomáciájának fajsúlyos érdekeire a közegészségügyi doktrínák alakításában. Utóbbiakban vezető szerepet játszottak a járványügyi egészségrendészeti intézkedések, amelyekre viszont közvetlen hatást gyakoroltak a 19. század versengő nemzetállamainak érdekei tudomány-, kereskedelem- és katonapolitikai ügyekben. A jelen tanulmány Semmelweis alakját a legszélesebb történelmi háttér elé állítva igyekszik hiteles válaszokat adni életműve kulcsfontosságú elemeinek megértéséhez.  Kulcsszavak: Semmelweis, történeti járványtan, tudománypolitika, romantikus nacionalizmus