A bakteriofágok (fágok) a baktériumok vírusai, azok obligát parazitái. A fágok a bioszféra legnagyobb számú rendkívül változatos, mindenütt előforduló organizmusai/replikonjai. A bakteriofágok kutatása több mint száz évvel ezelőtt kezdődött és közvetlenül a felfedezésüket követően, jóval az antibiotikumok megjelenése előtt a terápiás céllal való alkalmazásuk is. Fágok lettek a biológia modellorganizmusai, a molekuláris biológia megalapozói, a biotechnológia fontos eszközei és hosszú évtizedeken át voltak a járványügyi diagnosztika nélkülözhetetlen kel-lékei. Az antibiotikumok megjelenése és klinikai eredményei kiszorították a fágokat a terápiából. Hozzájárult ehhez a szisztematikus klinikai vizsgálatok és a kontrollok hiánya, sőt gazdasági és gyakran politikai meg-fontolások is. Napjainkban viszont a multirezisztens (MDR) baktériumok elterjedésének korában alternatívát jelenthet a fágok terápiás célú közvetlen vagy antibiotikummal kombinált alkalmazása. Az a tulajdonság, hogy a fágok a kórokozó baktériumot faj/ törzsspecifikusan pusztítják, miközben a mikrobióta további tagjait és eukarióta (emberi) sejteket sértetlenül hagyják, növeli a bakteriofágok terápiás értékét a multirezisztens és nehezen kezelhető bakteriális fertőzések kezelésére. Az obligát lítikus fágok fizikai és biológia jellemzése, életciklusuk, genetikai állományuk ismerete, evolúciós potenciáljuk feltérképezése, az immunrend-szerre való hatásuk ismerete nélkülözhetetlen a megfelelő adagolási módszer kialakításához. Az alkalmas lítikus fágok mezőgazdaságban és élelmíszeriparban preventív céllal való (biokontroll) használata megakadályoz-hatja a kórokozók nemkívánatos jelenlétét és a zoonotikus kórokozók élelmiszerrel való terjedését Kulcsszavak: bakteriofág, lítikus/virulens fág profág, konvertáló fág, horizontális gén-transzfer (HGT), fágterápia, biokontroll