A kardiovaszkuláris betegségek világszerte a vezető haláloknak tekinthetők. Kiemelendő közülük az iszkémiás szívbetegség, amely 2021-ben közel 9,5 millió halálesetért és 185 millió DALY-ért (disability adjusted life years, teljes egészségben tölthető életévekben bekövetkezett veszteség) volt felelős. Hazánkban a várható élettartam sajnos jelentősen elmarad az európai átlagtól, amelynek hátterében részben a kardiovaszkuláris rizikófaktorok gyakoribb előfordulása állhat. A klasszikus rizikófaktorok jól ismertek, azonban ezekkel a kardiovaszkuláris halálozás csak mintegy fele hozható direkt összefüggésbe. Az urbanizáció folyamatával növekedik az új rizikófaktorok előfordulása. A levegő-, zaj- és éjszakai fényszennyezés, valamint bizonyos időjárási tényezők hatására oxidatív stressz és szisztémás gyulladásos folyamatok indulnak el, amelyek emelik a vérnyomást, és aterotrombotikus eseményeket provokálhatnak. A kardiovaszkuláris betegségek megelőzésében a gyógyszeres terápia és az életmódváltás mellett a környezeti rizikótényezők csökkentése is fontos szerepet játszhat.  Kulcsszavak: kardiovaszkuláris betegségek, halálozás, rizikófaktorok, prevenció, környezet