A magyar jóléti állam működésének változása megannyi szakpolitikai elemzés kapcsán került előtérbe az elmúlt évek során. Számos kutató hívta fel a figyelmet a magyar modell tendenciózus átalakulására, sokan pedig kritikával illették a rendszer hangsúlyeltolódásait. A tanulmányunk célja annak vizsgálata, hogy szakirodalmi áttekintés mentén nevezhető-e Magyarország jóléti államnak egyáltalán, és ha igen, akkor a kormány szociálpolitikája milyen jóléti modellbe sorolható napjainkban. Elemzési szempontként Esping-Andersen három klasszikus jóléti állam alapfeltételét használtuk, és különböző tanulmányok mentén elemeztük a feltételek teljesülésének lehetőségét. Tanulmányunk konklúziója az, hogy a szociális jogok érvényesülésének, a piac okozta egyenlőtlenségek mérséklésének és az állam szerepének vizsgálata mentén a magyar modell típusbéli besorolása nem lehetséges, sőt az is megkérdőjeleződik, nevezhető-e Magyarország jóléti államnak egyáltalán?  Kulcsfogalmak: jóléti állam, szociális jogok, újraelosztás, egyenlőtlenség, jóléti paradoxon