Tanulmányomban a Weiss Alice Gyermekágyas-otthon alapításának körülményeit, indokait és működését mutatom be levéltári források és kordokumentumok alapján. Az polgárosodó zsidók által létrehozott, üzemeltetett és vezetett intézmény tevékenységével hozzájárult a XX. század elején kialakulófélben lévő szociális ellátórendszer fejlődéstörténetéhez. Budapest első modern szülőotthonában 1910-től térítésmentesen láttak el elsősorban szegény sorsú várandós nőket, akiknek (1934-ig) 35,8%-a nem zsidó vallású volt. A korszakot elmaradott szülészeti és újszülött-gondozási viszonyok jellemezték, az intézményben Magyarországon először terhestanácsadást végeztek, valamint megnyitása után egy évvel saját csecsemőápoló tanfolyamot indítottak. Az otthon igazgatója a magyarországi anya- és csecsemővédelem (Stefánia Szövetség) egyik alapítótagja, dr. Temesváry Rezső volt.  Kulcsszavak: szociális ellátórendszer, szülőotthon, zsidók, elmaradott szülészeti viszonyok, terhestanácsadó, csecsemőápoló tanfolyam