A túlsúly és elhízás következtében kialakuló nemfertőző betegségek világszerte kiemelt népegészségügyi problémaként vannak jelen. Vizsgálatunk fő célkitűzése az elhízás hazai előfordulási gyakoriságának megismerése, továbbá a túlsúly és elhízás hátterében álló tényezők azonosítása, valamint kockázati tényezőként való megjelenése a különböző megbetegedések vonatkozásában. Elemzéseink során az Európai lakossági egészségfelmérés 2009, 2014 és 2019-es adatbázisainak ös.szekapcsolt kérdéseit használtuk. A felmérés egyik erőssége, hogy a magyar felnőtt lakosságra reprezentatívnak tekinthető. A kategorikus adatok elemzése khí-négyzet próbákkal valósult meg, az elhízás és a betegségek közti összefüggéseket pedig többszörös logisztikus regressziós modellek segítségével értékeltük, az illeszkedéseket Hosmer-Lemeshow tesztekkel vizsgáltuk meg. Az adattisztítást követően az adatbázisban 2009-ben 4886-an, 2014-ben 5598-an, míg 2019-ben 5360an vettek részt, így a végleges mintaelemszám 15844 volt. Az elhízás előfordulási gyakorisága 2009-ben 56% [95% MT: 54%-57%], 2014-ben 55% [95% MT: 54%-56%] volt; 2019-re pedig 62% [95% MT: 60%63%]-ra emelkedett. A nemeket vizsgálva elmondható, hogy a férfiak 64%, míg a nők 52%-ban voltak túlsúlyosak vagy elhízottak. Korcsoportokat tekintve a 65 év felettiek (69%), iskolai végzettség esetében pedig az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezők (60%) körében fordultak elő legnagyobb gyakorisággal a túlsúlyos vagy elhízott személyek. A vizsgálat évére, nemre, korra, képzettségre, családi állapotra, vélt egészségi állapotra, arra, hogy mennyit tehet valaki ez egészségéért, régióra, illetve zöldség- és gyümölcsfogyasztási szokásokra korrigált túlsúly vagy elhízás jelenléte gyenge illeszkedéssel 18%-kal (EH=1,18; p=0,011) növelte a légúti, valamint 41%-kal (EH=1,41; p<0,001) a mozgásszervi betegségek kialakulásának esélyét. A szív- és érrendszeri megbetegedések 2,33-szor (EH=2,33; p<0,001), míg az anyagcsere betegségek magasabb illeszkedésű modell eredményei alapján 2,19-szor (EH=2,19; p<0,001) nagyobb eséllyel alakultak ki a túlsúlyosak vagy elhízottak körében. Az eredmények alapján jól látható, hogy rendkívül magas az elhízás előfordulási gyakorisága Magyarországon, továbbá több népegészségügyi súllyal rendelkező betegség kialakulásában is rizikótényezőként jelent meg. Így kiemelten fontos lenne olyan intervenciós kezdeményezések kialakítása, melyek célja a túlsúly és elhízás visszaszorítása.  Kulcsszavak: obezitás, epidemiológia, lakossági egészségfelmérés