Bevezetés: A kiégés mentális, érzelmi és fizikai problémák összessége, amely a tartós stressz és érzelmi túlterheltség hatására alakulhat ki. Az emberekkel foglalkozó szakemberek, így az idősellátásban dolgozók is fokozottan veszélyeztetettek a kiégés szempontjából. Bár egyre több kutatás foglalkozik a témával, az idősellátásban dolgozók munkahelyi erőfeszítés és jutalom közötti egyensúlyhiányának és a kiégés kapcsolatának kutatása még viszonylag kevéssé ismert terület az idősellátás területén. Célkitűzés: Feltárni a demográfiai, a munkahellyel kapcsolatos változók és a munkahelyi stressz (erőfeszítés, jutalom, túlvállalás) összefüggéseit a dolgozók kiégésével (érzelmi kimerülés, deperszonalizáció, személyes teljesítmény). Módszer: Kvantitatív keresztmetszeti vizsgálatot végeztünk online kérdőíves módszerrel, a hazai idősotthonokban dolgozó 40-65 évesek (n = 227) részvételével. A munkahelyi stressz mérésére az Erőfeszítés-Jutalom Egyensúlytalanság kérdőívet, a kiégés vizsgálatára pedig a Maslach-féle Kiégés Leltár - Humán Szféra kérdőívet használtuk. Leíró statisztikai teszteket, Kruskal-Wallis-féle egy szempontos ANOVA-tesztet és Spearman-féle rangkorrelációt alkalmaztunk. Eredmények: A férfiak szignifikánsan nagyobb deperszonalizációt tapasztaltak (H(1) = 5,612; p = 0,018). A szakmában eltöltött évek száma pozitív összefüggést mutatott a deperszonalizációval (rs = 0,155, p = 0,019), a munkahelyen eltöltött évek számának növekedésével nőtt az érzelmi kimerülés (rs = 0,145, p = 0,029) és a deperszonalizáció (rs = 0,206, p = 0,002). Nagyobb érzelmi kimerülés esetén szignifikánsan több erőfeszítésről (rs = 0,489, p<0,001), túlvállalásról (rs = 0,434, p<0,001) és az erőfeszítés-jutalom egyensúlytalanságáról (rs = 0,515, p<0,001) számoltak be, szignifikánsan kisebb mértékű jutalmazást érzékeltek (rs = -0,336, p<0,001). Nagyobb érzelmi eltávolodás esetén szignifikánsan több erőfeszítést (rs = 0,305, p<0,001), túlvállalást (rs = 0,147, p<0,027) és az erőfeszítés-jutalom egyensúlyhiányát tapasztalták (rs = 0,343, p<0,001), míg a jutalmazás érzése szignifikánsan kisebb mértékű volt (rs = -0,306, p<0,001). Következtetés: A kutatás eredményei alapján a munkahelyi stressz kezelése alapvető az idősotthonokban dolgozók kiégésének megelőzésében, mivel az növelheti a szorongás, a depresszió és a pszichoszomatikus tünetek kockázatát. Az egyéni prevenció érdekében fontos lehet stresszkezelési technikák elsajátítása, a munka-magánélet egyensúlya és szakmai támogatás igénybevétele.  Kulcsszavak: idősellátás, kiégés, munkahelyi stressz, mentális egészség