A hyponatraemia az egyik leggyakoribb ionzavar, amellyel a mindennapi gyakorlatban találkozhatunk. Hátterében általában nátriumvesztés vagy hypervolaemiás dilutio áll, de gyógyszerek mellékhatásai is hozzájárulhatnak a kialakulásához. Kevésbé ismert a hypothyreosishoz társuló hyponatraemia, amelynek patomechanizmusa nem tisztázott pontosan. Elsősorban a szívizom pumpafunkciójának csökkenésével és másodlagos arginin-vazopresszin-stimuláció okozta folyadékretencióval, valamint a renalis folyadék kiválasztásának csökkenésével magyarázható. Bár a hyponatraemia nem jellemző és nem gyakori tünete a hypothyreosisnak, az ionzavar hátterében megbúvó hypothyreosis lehetőségének ismerete mégis fontos lehet. Esetismertetésünkben egy idős beteg hyponatraemiájának hátterében az agyalapi mirigy elégtelensége igazolódott, amely centrális mechanizmus révén okozott pajzsmirigy-alulműködést és következményes hyponatraemiát. A thyreoideastimuláló hormon normáltartományban lévő szintje alapján a kórkép gyanúja eleinte nem merült fel, a szabadhormon-meghatározás azonban fényt derített a kórkép alapjául szolgáló hypothyreosisra, amelynek centrális eredetét képalkotó vizsgálattal igazolni tudtuk. Esetünk a mindennapi gyakorlatban hasznos tanulságként szolgálhat.  Kulcsszavak: hyponatraemia, hypothyreosis, centrális hypothyreosis