Az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) az 1868-ban alapított Országos Közegészségügyi Tanács jogutódja. Fennállása óta az egészségügyi kormányzat szakemberekből álló tanácsadó testülete, amely az évek során bizottságokat működtető szervezetté vált. Jelenleg a Tanács etikai feladatai a legfontosabbak, az országos hatáskörű, különböző jellegű feladatokat ellátó kutatásetikai bizottságok - így a TUKEB (Tudományos és Kutatásetikai Bizottság), a KFEB (Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottság), a HRB (Humán Reprodukciós Bizottság), a REKEBET (Regionális Kutatásetikai Bizottságok Elnökeinek Testülete) és gesztorintézményként az orvosetikai eljárásokat bonyolító OEB ( Országos Etikai Bizottság) - működtetése. Két kódex: az ETT által 2022-ben már a harmadik kiadásban megjelentetett Bioetikai Kódex, valamint a 2023-ban szintén az ETT által megalkotott Orvosetikai Kódex tartalmazza a kutatásetikai bizottságok, valamint az orvosetikai testületek döntéseinek szempontrendszereit. Ezen túlmenően az ETT az ISZT (egészségügyi területen működő Igazságügyi Szakértői Testület) működtetője. A közlemény elsősorban az orvostudományi klinikai kutatások jellegzetességeit, más tudományterületektől megkülönböztető jegyeit, a kutatásetikai közigazgatás nemzetközi vonatkozásait és történelmi kialakulását, valamint magyarországi fejlődését mutatja be. Az ETT nemzetközileg elfogadott szakmai-etikai értékrendet és normarendszert képvisel, amelynek alapja a betegek érdeke és biztonsága.  Kulcsszavak: kutatásetika, orvosetika, klinikai vizsgálat