Bevezetés: A szakirodalom alapján a kedvezőbb szülői reflektív funkció pozitív kapcsolatban áll a gyermek életminőségével és az adaptív szülői kognitív érzelemszabályozási stratégiákkal, viszont ezt az összefüggést még nem vizsgálták magyar serdülők szülei körében. Jelen kutatás célja a szülői mentalizáció, kognitív érzelemreguláció és a gyermek életminőségéről alkotott percepció kapcsolatának feltárása 12 és 18 éves serdülők szülei körében. Módszerek: Keresztmetszeti, nem-klinikai vizsgálatunkban 100 szülő töltötte ki tájékozott beleegyezés után a Szülői Reflektív Funkciók Kérdőív Serdülő Változatát (PRFQ-A), a Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőívet (CERQ) és az Inventar zurErfassungderLebensqualitát von Kindern undJugendlichen (ÉletminőségKérdőív, ILK). Mediátor modellünkben függő változónak az Életminőség Kérdőívet, független változónak a Szülői Reflektív Funkciók Kérdőív Bizonyosság a mentális állapotokban alskáláját választottuk, míga mediátor a Kognitív Érzelem-Reguláció Kérdőív Pozitív átértékelés alskálája volt. Eredmények: Direkt úton a Bizonyossága mentális állapotokban alskála és az Életminőség Kérdő ív pozitív kapcsolatban állt (c'=1,63, p<0,001, ß=0,33). Az,indirekt út, a Bizonyossága mentális állapotokban alskála és az Életminőség Kérdőív között a Pozitív átértékelés alskálán keresztül viszont nem bizonyult szignifikánsnak (hab=0,32 [-0,01-0,65], ß=0,07 [-0,01--0,14]). Következtetés: Eredményeink arra utalnak, hogy a szülői mentalizációnak meghatározó szerepe van a gyermek életminőségének percepciójában serdülők szülei körében, melynek gyakorlati implikációi vannak.  Kulcsszavak: mentalizáció, serdülőkor, életminőség, érzelemszabályozás