Pontosan 60 évvel ezelőtt írta le egy norvég kutató, hogy új lipidvegyületet fedezett fel, amely elektroforézis során a prae-béta-1 frakcióban vándorolt. A vegyületet lipoprotein(a)-nak (Lp[a]-nak) nevezte el. Hamarosan az is kiderült, hogy ez a vegyület nagy mennyiségben található olyan betegek vérében, akik már viszonylag fiatal korban szívinfarktusban vagy egyéb vaszkuláris betegségben szenvedtek. Ellentétben egyéb vaszkuláris kockázati tényezőkkel (elhízás, mozgásszegény életmód, hipertónia stb.) ezen újonnan felfedezett vegyület mennyisége genetikailag erősen meghatározott, és az életmód vagy egyéb betegségek, illetve gyógyszerek nem, vagy csak alig befolyásolták az előfordulási gyakoriságot. A közelmúltban azonban négy olyan gyógyszert is kifejlesztettek, amelyek az Lp(a) szintjét 80-98%-kal képesek csökkenteni. Jelenleg e gyógyszerekkel kardiovaszkuláris vizsgálatok folynak. Így joggal remélhetjük, hogy 1-2 éven belül a veleszületetten magas Lp(a)-szinttel rendelkező, kardiovaszkulárisan veszélyeztetett betegeink is gyógyszerrel kezelhetővé válnak.  Kulcsszavak: lipoprotein(a), kardiovaszkuláris szövődmények, artériás trombózis, aortastenosis, Lp(a)-szint-csökkentő gyógyszerek