Bevezetés: A vesesejtes tumorok jellegzetes, ám igen ritka tulajdonsága, hogy a vena renalis, majd a vena cava inferior invázióját követően a rekeszizom szintjét meghaladva a jobb pitvart is érinthetik. Amennyiben a folyamat lokálisan uralható, a fenyegető pulmonalis embolizáció miatt abszolút műtéti indikáció áll fent, azonban rossz általános állapot, kedvezőtlen prognózisú disszeminált betegség esetén a sebészi beavatkozás nem jár előnnyel. Betegek és módszer: Jobb pitvari tumorthrombus miatt radikális nephrectomián és thrombectomián átesett vesetumoros betegeink adatait dolgoztuk fel. A műtétek a Pécsi Tudományegyetem Szívgyógyászati Klinikájának Szívsebészeti Osztályán történtek 2010. január és 2022. december között, szívsebész, urológus, érsebész szakorvos közreműködésével. Az operációkor hét betegünknél nem volt kimutatható áttét, három esetben oligometasztatikus folyamat nyert felismerést az elvégzett képalkotó vizsgálatok alapján. Valamennyi betegnél transperitonealis radikális nephrectomiát végeztünk thoracotomiával, extracorporalis keringésben. Eredmények: Az elvégzett műtétek átlagos hossza 310 perc (258-360), az extracorporalis keringés ideje 39 perc (21-84) volt. A beavatkozások során 3 alkalommal embolectomia elvégzésére kényszerültünk pulmonalis embolizáció miatt, 2 esetben kamrafibrilláció, 1 esetben hirtelen szívmegállás ellátását végeztük sikerrel. Az utánkövetés alatt kedvezőbb túlélést (39,7 hónap) figyeltünk meg azon betegeinknél, akiknél a műtétkor metasztázis nem volt kimutatható, szemben a felismeréskor oligometasztatikus betegekével (22,8 hónap). Megbeszélés: A megfelelő szívsebészeti, érsebészeti háttér kiemelt fontosságú pitvari thrombust adó vesetumoros betegek ellátása során. Amennyiben a műtétkor metasztázis jelenléte nem volt igazolható, a túlélés lényegesen kedvezőbb volt. A primeren szervre lokalizált betegek jelentős százalékánál azonban az utánkövetés során áttétek megjelenését észleltük.  Kulcsszavak: vesedaganat, pitvari tumorthrombus, extracorporális keringés, thrombectomia